A feketézés egy sajátos formája nyert teret az utóbbi időben – erre lehet következtetni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) előterjesztett lakossági bejelentésekből. A hatósághoz ugyanis egyre gyakrabban érkezik állampolgári jelzés arról, hogy egyesek a lakásukban végeznek bizonyos kereskedelmi tevékenységet vagy nyújtanak különféle szolgáltatásokat. Mégpedig feltehetően a szükséges engedély és a hatósági bejelentés, de szinte mindig számlázás nélkül.
A NAV-nál tett panaszok némelyike szerint fodrászat üzemel lakáson, mások engedély nélküli virágboltra hívták fel az adóhivatal figyelmét, megint mások táncoktatáson vettek részt számla nélkül. Emellett olyan közérdekű beadvány is akadt, amelyben házi gépjárműjavításról, élelmiszer-kereskedelemről vagy italforgalmazásról, zugkocsmáról szólt. Némelykor otthon főzött pálinka adásvétele szerepelt az állampolgári bejelentésben, de volt példa arra is, hogy lakásban, kertben működő zöldséges ügyét terjesztették a NAV elé. Az utóbbi esetkör azért különös, mert a kínált zöldség és gyümölcs – a jelzés szerint – külföldről érkezett, ráadásul illegálisan. A bejelentések megfogalmazói nemegyszer szóvá tették azt is, hogy a háznál vagy lakásban végzett, feltehetőleg engedély nélküli tevékenységet a világhálón, valamelyik közösségi oldalon is reklámozták a vállalkozók.
Az adóhivatalnál tett bejelentések tartalmával olvasóink tapasztalatai is egybeesnek. Lapunk egyik rendszeres vásárlója a karácsonyi előtti időszakban vett fényfüzért. Ugyan az árut az interneten választotta ki, és az árát is elektronikus úton fizette meg, a fenyőfára való égősort mégis egy fővárosi panelépület lépcsőházában vehette át. Amikor a vevő belépett a folyosóra, az eladó kijött a lakásából, lehajtotta a falra külön e célból felszerelt pultot, kitette az – egyébként új, bontatlan – árut, amit ott, a folyosón ki is próbálhatott az érdeklődő. Számlát nem adott az otthoni árus. Másik olvasónk szintén panellakásban vásárolt. Ebben az esetben is az interneten lehetett kiválasztani a portékát, de az eladó itt beengedte a vevőt az otthonába. Az egyik szoba úgy volt berendezve, mintha bolt volna: a falra erősített polcokon sorakoztak a gyári csomagolású termékek. A megvett darabot a szoba közepén elhelyezett pulton bonthatta ki a vevő, aki ezúttal számítógéppel nyomtatott számlát is kapott. Ám mivel a nyomtatvány semmilyen előírásnak nem felelt meg, így gyanítható, hogy az államkassza egy fillér közterhet sem látott az ügylet kapcsán. Pontosan úgy, mint harmadik olvasónk fodrászának bevétele után. A hajszobrász társasházi lakásának előszobájában, az ott berendezett alkalmi stú-
dióban fogadta vendégeit, a hajmosás pedig a fürdőszobában történt. A hajvágás kétségkívül alacsony áráról nem született számla.
A közérdekű bejelentéseket egyébként az utóbbi időben felfedezte magának a lakosság. 2014-ben például majdnem 38 ezer jelzést tettek az állampolgárok, míg tavaly kilenc hónap alatt további 25 ezret. A közlések az engedély nélküli lakásokban üzemelő vállalkozások ügye mellett a legkülönfélébb témakörökkel foglalkoztak. Sárközi Alexandra, a NAV szóvivője érdeklődésünkre elmondta, hogy a bejelentőket általában a feketegazdaság visszaszorításának szándéka vezeti, irritálja őket a jövedelemeltitkolás és a tisztességtelenül működő vállalkozók meggazdagodása. Egyesek konkrét cégek vagy magánszemélyek ügyeiről számolnak be, míg mások inkább általános jellegű szabálytalanságokra hívják fel a NAV figyelmét. S olyanok is akadnak, akik a hatóságra vélt vagy valós sérelmük orvoslásának utolsó fórumaként tekintenek.
Az elmúlt időszakban egyébként komoly következményei voltak azoknak az eljárásoknak, amelyeket a közérdekű jelzések alapján indított meg a NAV. Az elmúlt szűk két évben több mint tizenhatmilliárd forintos különbözetre derült fény ilyen keretek között.