Tíz évvel ezelőtt, 2008 januárjában, a Gyurcsány-kormány működése idején zárult a magyar privatizáció történetének egyik legvitatottab magánosítási folyamata, a MÁV Cargo Zrt. eladása. A vevő, az osztrák állami vasútvállalat (ÖBB) több másik pályázó ellen licitálva 102,5 milliárd forintot fizetett a MÁV árufuvarozó leányvállalatáért.
A MÁV a korabeli piaci viszonyok között magas árat kapott a cégért, azonban a magyar állami vasúttársaságnak máig hiányzik a jelentős üzleti eredményt hozó szállítmányozó cég. Ugyanakkor tény, hogy az akció a gazdasági világválság kezdetén zajlott le. A privatizáció aláírásakor már erősen visszaeső áruforgalom mellett a vevő csak egyet tehetett: a szerződés értelmében fenntartotta a cég működőképességét, miközben megkezdte a MÁV Cargo működésének racionalizálását, az elöregedett vagonpark korszerűsítését és az egyik legfiatalabb mozdonyflotta felépítését.
A Rail Cargo Hungaria (RCH) a kezdeti viták után számos megállapodást kötött a magyar kormánnyal és a MÁV Zrt.-vel, és megőrizte piacvezető pozícióját.
Az RCH fenntartotta költséges egyes kocsi szolgáltatását, amivel gyakorlatilag közszolgáltatás jelleggel biztosítja a magyarországi kis- és közepes vállalatok termékeinek eljuttatását nyugati piacaikra.
Emellett a cargocég lett a MÁV legnagyobb versenypiaci megrendelője. Vontatási, tolatási és állomási szolgáltatások igénybevételével, a vasúti infrastruktúra használatával összefüggő tevékenységével több ezer MÁV-munkavállaló foglalkoztatását biztosítja. Budapesti központtal működik a cégcsoport kilenc országban vontatási szolgáltatásokat nyújtó vállalata, a Rail Cargo Carrier. A budapesti Rail Cargo Terminal – BILK a Pireuszból érkező kínai konténervonatok közép-európai logisztikai elosztóközpontja.