– Jelenleg nincs összekapcsolva a gazdaság igényeivel a felnőttképzési rendszer, a következő időszak egyik legfontosabb feladata, hogy a képzés elvégeztével a munkavállalóknak sikerüljön elhelyezkedniük a munkaerőpiacon vagy adott esetben a korábban megszerzett tudásukat továbbfejlesszék – mondta a Magyar Időknek Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Kiemelte: a kamara már letette azt a négy pontból álló javaslatcsomagot, amelynek köszönhetően a képzési rendszer összhangba kerülne a munkaerőpiaci igényekkel. Parragh László szerint ezért a rendszer átalakításának egyik legfontosabb pontja, hogy a kereslet határozza meg a kínálatot, tehát ne olyan rendszert működtessünk állami és uniós pénzekből, amelyben a rendelkezésre álló képzésekkel nem lehet az adott álláshoz szükséges képzettséget szerezni.
A kamara vezetője példaként említette a németországi rendszert, amelynek lényege, hogy megvizsgálják: a környékben milyen munkaerőre van igény. Ezt követően felajánlják az álláskeresőnek a rendelkezésre álló lehetőségeket, majd bevonják a szükséges képzésbe. A rendszernek köszönhetően a németeknél a felnőttképzésben részt vevők 80 százaléka sikeresen el tud helyezkedni, ezzel szemben hazánkban ez az arány meglehetősen alacsony, mindössze 30 százalék. Az állami szférában, akár az orvosoknál, pedagógusoknál is bevett gyakorlat a továbbképzés, emellett a nagyvállalatok többsége is kialakította a megfelelő módszereket.
Parragh László szerint a hazai képzési rendszer megreformálásához már rendelkezésre áll a szükséges infrastruktúra mind a főiskoláknál, egyetemeknél, mind a szakképzési centrumokban. Ugyanakkor nélkülözhetetlen akár állami segítséggel bevezetni azokat az ösztönzőket, amelyeknek köszönhetően a cégek nagyobb számban vonják be a képzésekbe a munkavállalóikat annak érdekében, hogy kibővítsék a tudásukat. Ma sok munkavállaló csak magas költségek vállalása mellett, saját szabadidejének terhére jut el a képzésekre, ráadásul sok cég nem kompenzálja magasabb fizetéssel a megszerzett tudást.
A kamara elnöke szerint azt is figyelembe kell venni, hogy sokaknak, akik a felsőoktatásban nem tudnak megfelelően teljesíteni, segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy a képzéshez hasonló felnőttoktatásba könnyebben be tudjanak kerülni. Az állam ráadásul több módszerrel is ösztönözheti a képzéseket, például munkaidő-kedvezménnyel vagy anyagi hozzájárulással. Parragh László hozzátette: joggal várható el, hogy a felnőttképzésben a piacvezérelt szemlélet jelenlen meg, olyan területeken képezzünk, amelyekre piaci igény mutatkozik.
A Nemzeti Versenyképességi Tanács legutóbbi ülésén is a felnőttoktatás, valamint a munkaerő magasabb képzettsége volt az egyik legfontosabb téma. Az ülés után Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt hangsúlyozta: Magyarországon gyors ütemben szükséges javítani a munkaerő rendelkezésre állásán és képzettségén. Az alacsonyabb végzettségűek elhelyezkedése komoly nehézségekbe ütközik, és problémát jelent az is, hogy a hazai vállalatok méretüktől függően eltérő szempontok mentén képzik a jelentkezőket. A tárcavezető hozzátette: amellett, hogy jelentősen emelni kell a szakképzés színvonalát, egyszerűbbé és átláthatóbbá kell tenni a képzési támogatásban részesülő vállalatoknak előírt elvárásokat, emellett nagyobb hangsúlyt kell fektetni az idegennyelv-oktatásra is.