A kazánrendelet bevezetését követően egyszerűnek és olcsónak tűnő megoldások is megjelentek a piacon, azonban ezeknek semmiképpen sem tanácsos bedőlni. Az ajánlatok között van, amely azt ígéri, hogy a társasházi lakások fűtésének korszerűsítéséhez nem kell felújítani a kéményt, elég pusztán az új készüléket felszerelni. – Az ilyen megoldásokat érdemes fenntartásokkal kezelni – mondta a Magyar Időknek Versits Tamás épületgépész mérnök, a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesületének elnöke. Hozzáfűzte, a fenti esetben az összes lakónak le kellene cserélnie a készülékét a biztonság érdekében, mivel ugyanarra a gyűjtőkéményre nem szerelhető nyílt és zárt égésterű készülék egyszerre.
Versits Tamás kiemelte, hogy az ilyen, vegyes rendszereket egyértelműen nem támogatja a szakmai szervezet. A legutóbbi, őszi nemzeti fórumon a gyártók, a kéményépítők, a kéményseprők, a gázkészülék-szerelők és az összes további iparági szereplő egyetértett abban, hogy a vegyes rendszerek nem kezelhetők megfelelően, mert ebben az esetben nincs lehetőség arra, hogy a fűtési rendszer előzetes modellezését elvégezzék. Ha például egy társasházban csak az egyik kazánt cserélik le, az felborítja a kéményáramkör stabilitását. Az instabil állapot tönkreteheti az új készülék alatti vagy feletti emeleten üzemelő berendezést, de a füst visszatorlódása és más műszaki problémák miatt veszélyhelyzet is kialakulhat.
Ezért a szakmai szövetség szerint minden esetben az a legfontosabb, hogy műszakilag korrekt megoldás szülessen, ezzel lehet ugyanis megóvni az emberéletet úgy, hogy közben a végfelhasználónak nem keletkezik extra költsége. – Az olcsó ígéretek azért is problémásak, mert ily módon ahelyett, hogy a környezetvédelem és az energiahatékonyság irányába haladnánk, egyesek üzleti úton megkísérlik belekényszeríteni a fogyasztót egy részmegoldásba, valós megoldásnak feltüntetve azt – folytatta a szakértő, hozzáfűzve, hogy gyűjtőkéményből és készülékből is létezik számos típus, továbbá az sem mindegy, hogy az eredeti berendezés teljesítménye mekkora volt. Már csak ezek miatt sem szabad hinni az egyetemes megoldást kínáló ajánlatoknak.
– Gondot okoz az is, hogy az úgynevezett turbós készülékek kimaradtak az uniós szabályozásból – folytatta Versits Tamás. A gyártók leálltak az ilyen berendezések előállításával, hiszen a rendelet egy kalap alá vonta ezeket a többivel, mert bár műszakilag valamivel fejlettebbek az elődeiknél, az előírt 86 százalékos szezonális hatásfokot nem feltétlenül teljesítik.

Ugyanarra a gyűjtőkéményre nem lehet egyszerre zárt és nyílt égésterű készüléket szerelni
A szakmai egyesület lépett a kormányzat és az Európai Unió felé is, de a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium elutasította a szervezet javaslatát arról, hogy a turbós készülékekre külön térjen ki a szabályozás. Uniós szinten pedig a jelek szerint e berendezések kategóriája marginális terület, más országokban nem okoz gondot az egyesület elnökének elmondása szerint, aki hozzátette, más úton szeretnének megoldást találni a problémára. A turbós készülékeket minden esetben önálló kéménnyel kell szerelni, de a társasházak esetében kéményrendszert alkalmaznak.
– A turbós készülékek a légtérterhelés szempontjából ugyan zárt égésterűek, de a kémény működését tekintve gravitációsan működnek. Ebbe lehetne belekapaszkodni; a rendelet a nyitott rendszerű gyűjtőkéményekkel foglalkozik, a fenti leírás alapján pedig a turbós készülékek is kerülhetnének a kivétel kategóriába a jogszabályban. Mindaddig ott is lehetne tartani, amíg a pontos, végső, költséghatékony megoldás meg nem születik – magyarázta Versits Tamás.