A rendszerszinten jelentős pénzintézetekre vonatkozó többlet tőkekövetelmény 2017-től négy év alatt fokozatosan növekvő, lépcsőzetes ütemezéssel lép életbe az MNB döntése alapján. A problémás projekthitelekből eredő kockázatok csökkentése érdekében bevezetett rendszerkockázati tőkepuffert az eredetileg elfogadott ütemezéshez képest fél évvel később, 2017. július 1-jétől kell majd megképezniük a bankoknak.
A rendszerszinten jelentős intézmények esetleges pénzügyi nehézsége a különböző hatásokon keresztül veszélyeztetheti az egész magyar pénzügyi közvetítőrendszer működését, és közvetve reálgazdasági problémákat is eredményezhet. Ezért a jegybank kiemelt figyelemmel követi működésüket, és az esetleges pénzügyi sokkok esetében a sokkellenálló képességüket pótlólagos tőkepuffer előírásával erősíti.
Az MNB 2016-ban nyolc rendszerszinten jelentős pénzintézetet (Other Systemically Important Institution, O-SII) nevezett meg, így az OTP Bankot, az UniCredit Bank Hungary Zrt.-t, a K&H Bankot, a Magyar Takarékszövetkezeti Bankot, a Raiffeisen Bankot, az Erste Bank Hungary-t, a CIB Bankot, az MKB Bankot.
Az MNB az érintett hitelintézetek sokkellenálló képességének erősítése érdekében 0,5-2 százalék közötti tőkepuffer-követelményt állapított meg. A többlet tőkekövetelmények teljesítését 2017-től 4 év alatt, fokozatosan várja el a hitelintézetektől. A most megállapított ütemezés összhangban áll a nemzetközi szabályozói gyakorlattal.
Az MNB ezzel párhuzamosan arról is döntött, hogy a rendszerkockázati tőkepuffer bevezetését fél évvel elhalasztja. A problémás projekthitelekből eredő kockázatok csökkentése érdekében bevezetett tőkekövetelményt 2017 első negyedév végi adatok alapján, 2017. július 1-jétől kell félretenni.
A tőkepuffer bejelentése óta a bankok jelentős mérlegtisztítást végeztek, a problémás állomány a 2014 harmadik negyedévi 820 milliárd forintról 2016 második negyedévének végére 310 milliárd forintra csökkent. Emellett számos pénzintézet esetében elhúzódhat a már folyamatban levő portfolió-eladások lezárása, részben a technikai részletek tisztázása, részben a megfelelő vevő kiválasztása miatt.
Az MNB által meghosszabbított alkalmazkodási időszakban a bankok leépíthetik a problémás kitettségeiket, és így a rendszerkockázati tőkepuffer megképzése alól is mentesülhetnek. A többlet tőkekövetelmény későbbi bevezetésével az MNB a hitelezést támogatja – hangsúlyozza a jegybank közleménye.
újabb 200 milliárd forinttal nőtt a bankrendszer likviditása a második kamatcsere-tender nyomán
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn megtartotta második finomhangoló kamatcsere (swap)-tenderét, amely nyomán újabb 200 milliárd forinttal nőtt a bankrendszer likviditása – közölte a jegybank.
A közlemény szerint a tenderen ezúttal is egy hónapos futamidejű, euróért forintlikviditást nyújtó kamatcsere ügyleteket kötött az MNB a bankokkal. Az október 17-i swap-tenderrel együtt az MNB összesen 400 milliárd forint többletlikviditás juttatott a bankrendszerbe – írták.
A hétfői tenderen a jegybank által felajánlott, a múlt hetivel megegyező 500 millió euró (150 milliárd forint) mennyiségre 1,62 milliárd euró (500 milliárd forint) értékben adtak be ajánlatot a bankok. Egy héttel ezelőtt a bankok 1,73 milliárd euró (530 milliárd forint) értékben adtak be ajánlatot. Az MNB most is 200 milliárd forint értékben kötött üzletet, azaz ennyivel emelte a bankrendszer forint likviditását.
Az egy hónapos lejáraton meghirdetett swap-tenderen 13 bank vett részt, csakúgy mint az első alkalommal. A közlemény emlékeztet arra, hogy az MNB monetáris tanácsa szeptember 20-án jelentette be, hogy a három hónapos betét mennyiségi korlátozásához kapcsolódva, a likviditási folyamatokkal kapcsolatos bizonytalanságok kezelésére likviditáslekötő betéti és likviditásnyújtó devizaswap finomhangoló eszközöket hoz létre.
Az MNB folyamatosan figyelemmel kíséri a likviditási folyamatokat, és amennyiben érdemi és tartós eltérést tapasztal, kész további finomhangoló tendereket tartani – jelezték a közleményben.