A dolgok internete egyre jobban beszivárog mind a magánemberek, mind az üzleti szervezetek mindennapjaiba. Világszerte a szervezetek közel kétharmada tervezi, hogy kihasználja az Internet of Things (IoT) lehetőségeit arra, hogy elemezze ügyfeleinek viselkedését, és ezen keresztül jobb szolgáltatásokat nyújtson. Az üzleti döntéshozók egyéb fontos előnyöket is látnak az IoT-eszközök alkalmazásában, például az erőforrások jobb kihasználását, a nagyobb biztonságot, valamint a munkavégzési és életviteli szokásaink megváltoztatását. Szintén fontos tényezőnek számít a megkérdezettek szemében a vásárlók jobb kiszolgálása, a légszennyezés csökkentése és a több szabadidő.
Az IoT jó megoldásokat nyújthat épületen belül is, így már egy ház – különösen irodaépület – tervezésekor is figyelembe veszik a későbbi üzemeltetés optimalizálásához. Az energiamenedzsmenttel és épületautomatizálással foglalkozó Schneider Electric kutatása alapján az épületüzemeltetők 63 százaléka okos analitikai eszközökkel kívánja hatékonyabbá tenni létesítménye működését, és 88 százalékuk szerint 2019-re ez a beruházás meg is térül. Az amerikai létesítményvezetők, illetve üzemeltetésért, karbantartásért és energiafelhasználásért felelős szakemberek bevonásával végzett felmérés résztvevőinek 70 százaléka szerint az IoT egy éven belül hatással lesz az épületüzemeltetési és karbantartási házirendjeikre.
Az intelligens városokban optimalizálható az energiafogyasztás
Az IoT ugyanis nem csupán a közvetlen környezetünkben gondoskodik nagyobb kényelemről. Ha a lakásban található okoseszközöknél eggyel nagyobb egységet, például teljes (intelligens) épületeket vizsgálunk, az itt telepített szenzorok képesek érzékelni olyan fontos tényezőket, mint a hőmérséklet, páratartalom, jelenlét, szén-dioxid-szint és a közművek állapota.
A fejlett épületautomatizálási és energiafelügyeleti rendszerek ezen információk alapján optimalizálni tudják a folyamatokat és az energiafogyasztást. Jó példa erre hazánkban a Nordic Light irodaház: az épület az energiahatékonysági és automatizálási megoldásoknak is köszönhetően a hagyományos épületekhez képest átlagosan 30 százalékkal kevesebb villamos energiát használ fel évente. Az eső- és szennyvizet kezelő intelligens rendszerek pedig éves szinten akár 75 százalékkal csökkentik a létesítményben az ivóvíz felhasználását.
Az IoT a lakó- és irodaházakon túl nagyobb egységben, a városok szintjén is komoly lehetőségeket tartogat. Az időjárási körülmények alapos elemzésével pontosabb előrejelzések készíthetők, amelyek segítik a kockázatok csökkentését. A biztonság is növelhető videokamerás megfigyelőrendszerekkel, valamint az energiafogyasztás optimalizálásához és a fenntarthatóbb működés biztosításához is elérhetők intelligens rendszerek. A smart city szoftverek valós idejű adatokkal és elemzéssel segítik a döntéshozatalt és a folyamatok optimalizálását, legyen szó tömegközlekedésről, vízfelhasználásról és szennyvízkezelésről, vagy éppen az adatközpontok és egyéb létesítmények optimális üzemeltetéséről.
Néhány éve még elképzelhetetlennek tűnt, hogy a mobilunkon nézzük, mikor jön a busz vagy hol van parkolóhely, hogy internethez csatlakozó kamerák őrzik a biztonságunkat az utcákon, és okosrendszerek vigyáznak az egészségünkre a légszennyezettség mérésével. A fejlődés szédületes, egyes előrejelzések szerint az okosvárosok piacának értéke 2020-ra eléri az 1500 milliárd dollárt. Ennek a fejlődésnek azonban ára van, hiszen minden eszközt fel lehet törni, ami az internethez csatlakozik, erre egyre több ijesztő példa akad az okosvárosokban.
Elég csak arra az esetre gondolni, amikor 2015-ben hat órára áram nélkül maradt több százezer otthon Ukrajnában, mert malware-támadás érte az áramellátásukat biztosító erőművet. Néhány hónappal ezelőtt pedig a dallasi riasztórendszer felett vették át az uralmat ismeretlen hekkerek, és megszólaltatták a 156 vészjelző szirénát, amelyeket elvileg csak vészhelyzetben használnának a lakosság figyelmének felhívására.
A szirénák éjjel 23.42-től hajnal 1.17-ig szóltak, összesen 15, másfél perces ciklusban. Mindamellett, hogy az emberek nem tudtak aludni és pánikhangulat tört ki, a város erőforrásait is lefoglalta a támadás: az eset alatt összesen 4400 hívás érkezett a 911-re. Alaposan megtervezett, célzott támadásokkal a hekkerek fontos szolgáltatásokat béníthatnak meg egy okosvárosban, ami erős ütőkártya lehet a kezükben. A profi bűnözői csoportok a visszaállítás fejében komoly összegeket próbálnak kicsikarni a város vezetésétől, míg a kiberterroristák szándékos károkozással akarják demonstrálni, hogy mire képesek.
A Trend Micro kiberbiztonsági cég friss tanulmányában arra hívja fel a figyelmet, hogy a hekkereknél is okosabb városokra van szükség, s a megfelelő odafigyeléssel a kockázatok minimalizálhatók. – Ezért a rendszerek kialakításánál, bevezetésénél és működtetésénél érdemes minden lehetséges esetre felkészülni biztonsági szempontból is, beleértve többek között a kibertámadások kivédését, az adatok védelmét és a folyamatos rendelkezésre állás biztosítását is – mondja Gömbös Attila, a cég rendszermérnöke.
Ajánlott például minőség-ellenőrzést és behatolástesztelést végezni, továbbá minden szállítónál és szolgáltatónál helyezzünk nagy hangsúlyt a biztonságra a szolgáltatási szinteket meghatározó szerződésekben. Célszerű továbbá számítógépes vészhelyzeteket elhárító vagy biztonsági incidensekkel foglalkozó csapatot összeállítani, de fontos, hogy folyamatosan frissítsük szoftvereinket. Kulcsfontosságú az adatvédelem is, de ne feledkezzünk meg a nyilvános kommunikációs csatornák titkosításáról sem.
A gyártási folyamatok is sérülékenyek, ha a világhálóról is hozzáférhetők
Egy intelligens városban nemcsak intelligens épületeket, hanem intelligens gyárakat is lehet találni, ahol egyre jobban robotok bevetésével folyik a termelés. Azonban ezeket az ipari robotokat is érheti kibertámadás, mivel ezek a rendszerek egyre okosabbá válnak és egyre több eszközzel állnak kapcsolatban, úgy kínálnak egyre nagyobb támadási felületet a kiberbűnözők számára. Ma már lehetséges, hogy külső szoftverek, illetve rendszerek webes felületen vagy alkalmazásprogramozási felületeken keresztül kommunikáljanak a robotvezérlőkkel, az üzemeltetők pedig akár okostelefon-alkalmazásokon keresztül is irányíthatják a robotokat.
Ezenfelül sok rendszert idejétmúlt szoftver szolgál ki, amely korábbi, sebezhető operációsrendszer-verziókra és függvénytárakra épül. Néhány ipari robot ráadásul közvetlenül, a nyilvános internetről is elérhető, hogy távolról is lehessen felügyelni és karbantartani. A legtöbb, az internetes veszélyeknek ilyen módon kitett gép az Egyesült Államokban található. Néhányuk még korlátlan hozzáférést is biztosít, anonim bejelentkezési adatokkal. Nincs ok örömre azonban Magyarországon sem: a felmérés szerint hazánkban 1000 és 10 000 közé tehető azon ipari robotok száma, amelyek valamilyen módon veszélynek vannak kitéve.
Tehát ahogy a robotok beépülnek a gyártási folyamatokba, úgy válnak potenciális célponttá a profi kiberbűnözői csoportok számára. Számtalan fenyegetettségi forgatókönyv létezik a fizikai rongálástól és szabotázstól a zsarolóprogramokon át a gyári hálózaton tárolt, bizalmas adatok ellopásáig.
