Az ügyvezető igazgató arról is beszélt, hogy a biztosítási piac egyes szegmenseiben, például a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) területén elég nagy a verseny, de van ahol nem, például a lakásbiztosításnál.
Ha több szereplő versenyezne, akkor olcsóbbak lehetnének e biztosítások, vagy az ügyfelek ugyanazért a pénzért magasabb minőségű szolgáltatást kaphatnának – fejtette ki Kandrács Csaba.
A 2019-es év historikusan is kiemelkedő lesz a biztosítási ágazatban – fogalmazott az ügyvezető igazgató. A díjbevétel a szektorban elérheti az 1000 milliárd forintot, ami a 2017-es 956 milliárdhoz képest jelentős emelkedés – tette hozzá.
A biztosítók tőkearányos megtérülése (ROE) Magyarországon viszonylag magas, 24 százalék – hangúlyozta Kandrács Csaba és emlékeztetett arra, hogy a szektor jövőképéről szóló stratégiájukban 10-15 százalékos jövedelmezőséget határoztak meg.
Az MNB nem a profit ellen van – hangsúlyozta. Amikor viszont azt látja a jegybank, hogy koncentrált a piac, lehet még javítani a szolgáltatások minőségén, és emellett magas a jövedelmezőség, akkor felmerül a kérdés, hogy a piac szereplői ténylegesen mennyire versenyeznek egymással – vetette fel.
Az MNB például a kgfb-piacon tételes szerződés- és kár adatbázist épített fel – idézte fel az ügyvezető igazgató az eddigi intézkedések egyikét, amely a nagyobb versenyt és az átláthatóság növelését szolgálja.
Kandrács Csaba arra is kitért, hogy kívánatos lenne egy teljeskörű biztosítási garanciarendszer létrehozása a banki betétekhez, befektetési szolgáltatásokhoz kötődő garanciaintézmények mintájára. Ez jogalkotási kérdés, tehát kormányzati, majd parlamenti döntésre van szükség – jegyezte meg, utalva arra, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) vagy a Befektető-védelmi Alap (Beva) mintájára akár 30 millió forintig terjedhetne a garancia mértéke.