Egyre nagyobb szerep jut az öntözésnek a magyar mezőgazdaságban, a kertészetekben elengedhetetlen vízutánpótlás a szántóföldi növényeknél is mind fontosabbá válik. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) friss jelentése szerint ugyanakkor ma még azokon a területeken sem öntöznek a gazdák, ahol erre megvan az engedélyük.
A statisztika alapján tavaly megközelítőleg 127 ezer hektáron lehetett volna legálisan öntözni, ehelyett csupán 69 195 hektáron éltek a lehetőséggel a termelők. Az engedélyezett vízmennyiségnek is csupán a felét használták ki a gazdák, a 222 millió köbméter helyett összesen 124 millió köbmétert locsoltak a növényekre.
A megöntözött terület négyötöde az Alföldön volt, ahová a kijuttatott vízmennyiség 83 százaléka jutott. A többi régióban átlagosan 2611 hektárnyi területen folyt öntözési tevékenység az elmúlt évben, régiónként 1-10 millió köbméter vizet felhasználva.
Az országban egy hektárra vetítve átlagosan 1800 köbméter vizet használtak öntözésre, de régiónként igencsak nagy volt a szórás: míg a középső országrészben egy hektáron átlagosan 3873 köbmétert öntöztek, az északi tájakon alig 600 köbméter volt az átlagos felhasználás.
Az AKI jelentése alapján a legtöbben felszíni vizet használtak öntözőberendezéseik üzemeltetéséhez. Az öntözött terület több mint kilenctizedét felszíni vízzel locsolták a gazdálkodók, és csupán 6,7 százalékon használtak felszín alatti vizet.