Az energiahatékonysági szektor vállalatainak legnagyobb részénél a tavalyihoz hasonlóan idén is folytatódott a növekedés – derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi) negyedik éves felméréséből. A válaszadók több mint fele jobbnak értékelte a saját (61 százalék) és az energiahatékonysági piac helyzetét (55 százalék) is az előző évihez képest.
Míg tavaly 68 százalék számolt be növekedésről a megrendeléseiket tekintve, addig idén ez az arány 72 százalékra nőtt, és mindössze öt százalékuk jelentett csökkenést. A cégek nagyobb részének (60 százalék) teljesítménye és jövedelmezősége idén is tovább javult, folytatva ezzel a 2016-ban indult tendenciát. Az energiahatékonysági ágazat teljes spektruma részt vett a felmérésben, így a szigetelőanyag- és épületgépészeti rendszerek gyártói, forgalmazói, kivitelezői, valamint tervezők és szolgáltatók. A kérdésekre válaszolók között mintegy fele-fele arányban voltak külföldi, illetve magyar többségi tulajdonúak.
Ami a bevételeik alakulását illeti, 2017-et a cégek közel 90 százaléka nyereséggel zárta, és több mint kétharmaduk növelni is tudta a nyereségét az előző évihez képest. Ez az eredmény megfelelt a tavalyi jelentésben megfogalmazott piaci várakozásoknak.
A jövő évben azonban a cégek zöme már nem számít további növekedésre: kétharmaduk úgy gondolja, hogy az energiahatékonysági piac jelen keretek között elérte maximumát, és a következő időszakban megtartja jelenlegi helyzetét; a trendek további felfutását mindössze 28 százalékuk várja. Ez az arány tavaly ennek éppen a fordítottja volt: akkor a vállalatok kétharmada még növekedést prognosztizált. A jelenlegi helyzet kifutása azonban még egy ideig tart: a válaszadók 58 százaléka várja jövedelmezőségének javulását a következő fél évben, és közel negyven százalékuk azt is tervezi, hogy növeli a foglalkoztatottjainak számát.
A jó teljesítmény ellenére több tényező is nehezíti a vállalatok piaci működését. A legfőbb akadályt a tavalyihoz hasonlóan idén is a munkaerő- és a gyártói, illetve kivitelezői kapacitáshiány jelenti, de már kirívó mértékben. Míg tavaly a cégek 61 százaléka panaszkodott erre, idén már 83 százalékuk, a kapacitáshiányt megjelölő cégek aránya pedig 35-ről 61 százalékra nőtt.
A 2017-es évet szinte egybehangzóan sikeresnek ítélték meg a vállalatok. A konkrét piaci sikereken túl az energiatakarékosság ösztönzésére szolgáló előírásokat – mint a szigorodó energiahatékonysági követelmények, vállalati energiaaudit kötelezővé tétele, energetikai szakreferensek alkalmazása
– is pozitívan értékelték. Az új követelmények elősegítik az energetikai korszerűsítést célzó beruházásokat és az ezzel kapcsolatos tanácsadói munkát, ezek miatt érezhetően megnövekedett az energiahatékonyabb termékek iránti igény is.
Bár a korszerűsítések száma csaknem egy nagyságrenddel meghaladja az újépítésekét, a volumenük kisebb, így a piaci szereplők szerint idén az újépítések jelentették az energiahatékonysági piac motorját. Ezt egyértelműen az olyan intézkedéseknek tulajdonítják, mint az újépítésű lakások áfájának csökkentése és a családi otthonteremtési kedvezmény.
A cégek egybehangzóan a támogatási rendszer kiszámíthatatlanságát és az ebből fakadó tervezhetetlenséget jelölték meg az elmaradó lakossági energetikai korszerűsítések okaként, és egy hosszú távú ösztönzőrendszer bevezetését javasolják. Szakmai szempontból kívánatosnak nevezték azt is, hogy egy jövőbeni új támogatási rendszer a komplex energetikai korszerűsítések felé terelje a beruházásokat. Ezek támogatása azért is fontosabb lenne, mert az építőipari árak emelkedése annyira megdrágította a felújításokat, hogy a komplex épületenergetikai korszerűsítések megtérülési ideje becslések szerint húsz év fölé emelkedett a jelenlegi rezsiárak mellett.
Ennek jelentős része a munkaerő- és termékgyártói kapacitáshiányra vezethető vissza, az épületenergetikai előírások szigorodása miatti emelkedés 15-20 százalékra becsülhető.