Rövid úton komoly jelentőségűvé válhat az a jogszabály-módosítás, amelyet nemrégiben szavazott meg a törvényhozás. A képviselők a közelmúltban határoztak arról, hogy átírják a végrehajtási törvénynek azt a passzusát, amely a kilakoltatási moratórium hosszát határozza meg. A lakások kiürítését eddig december elseje és március első napja között tiltotta meg a jogszabály, az előterjesztést megfogalmazó kereszténydemokrata politikusok ehhez képest azt javasolták a képviselőháznak: a jövőben november 15-én, vagyis az eddiginél két héttel korábban kezdődjön meg a moratórium és két hónappal később, április végén járjon le.
– Összességében több száz kilakoltatást kell elhalasztani az új rendelkezés miatt – mondta lapunknak a változtatás közvetlen hatásait értékelve a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke. Schadl György elmondta: több esetben az ország végrehajtói november utolsó két hetére tűzték ki az árveréseken elkelt lakások átadását az új vevőknek.
Az előre meghatározott dátumokat már nemigen lehet módosítani, vagyis az adósok a telet még a régi lakásukban tölthetik. – A változás haladékot ad az adósoknak, a szabályosan elárverezett ingatlanokat ugyanakkor legkésőbb a moratórium után át kell adni – húzta alá Schadl György.
Schadl György
Egyesek szerint a moratórium meghosszabbítása módot adhat arra, hogy a törvényhozás rendezze a devizahitelezés egyik igencsak ellentmondásos kérdését. Többször is előfordult ugyanis, hogy bár az adós mindent megtett devizahitelének visszafizetéséért, végül mégsem lehetett elkerülni az ingatlan elárverezését. Ráadásul a banki tartozásból még úgy is maradt nemegyszer milliós összeg, hogy az ügyfél minden érdemi vagyontárgyát dobra verték.
– Az ilyen esetekben igazságos megoldás lehetne az úgynevezett elsétálási jog hazai bevezetése – jegyezte meg a végrehajtók vezetője. A tengerentúlon alkalmazott módszer lényege, hogy ha az adós minden érdemi vagyontárgyát értékesítik, akkor az érintett – bizonyos feltételekkel – mentesül az esetleg fennmaradó tartozás megfizetése alól.
Schadl György szerint a megoldás idehaza csak akkor működhetne, ha szigorú kitételek érvényesülnének. A hazai elsétálási jog például csupán a korábbi devizahiteleknél jöhetne szóba; azért csak ott, mert az ilyen kölcsönök adósait korábban rendkívüli helyzetbe hozta az árfolyamok elszabadulása. Emellett az elsétálás joga csak azokat illethetné meg, akik a banki hitelüket legalább részben megpróbálták törleszteni, miközben minden más fizetési kötelezettségüket teljesítették.
– A tapasztalatok alapján tehát az elsétálás okkal merülhet fel, mégpedig úgy, hogy az új szabályokat a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmaznák – vélekedett Schadl György. Ezzel az adósoknak – például jövő tavasszal – a lakásuk elvesztésével számolniuk kellene ugyan, de azzal már nem, hogy a hitel bizonyos része továbbra is a nyakukon marad.
