Kína 2025-re a magas jövedelemszintű országok közé emelkedik, és a világ legnagyobb nemzetgazdaságává lép elő 2030-ra – jelentette ki Justin Yifu Lin, a Világbank egykori első alelnöke, a pekingi egyetem közgazdászprofesszora a frankfurti The Economics of China’s New Era konferencián. Jelezte: a negyven éve tartó példátlan mértékű fejlődés után Kína még mindig óriási dinamikus növekedési potenciállal bír.
A távirati iroda tudósítása szerint rámutatott, hogy Kínában az egy főre jutó bruttó hazai termék 21 százaléka volt 2008-ban az Egyesült Államokénak. Ugyanezzel az aránnyal Japán 1951-ben, Szingapúr 1967-ben, Tajvan 1975-ben, Dél-Korea pedig 1977-ben rendelkezett. Ezek a gazdaságok aztán az elkövetkező húsz évben évi 8-9 százalékos ütemben gyarapodtak. Hasonló növekedési potenciál Kínában is megvan – mondta.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy olyan külső tényezők, mint a kereskedelmi konfliktusok és a protekcionista törekvések felszínre törése természetesen korlátozzák a növekedési lehetőségeket. Hatalmas méreteire és közepes jövedelmi szintjére való tekintettel azonban Kína szinte korlátlan építőipari és infrastrukturális beruházási lehetőségeket kínál.
Tavaly 6,6 százalékkal nőtt Kínában a GDP, a kínai gazdaság az elmúlt 28 év leggyengébb növekedését produkálta. Ez megfelelt a várakozásoknak. Az ipari termelés tavaly az év egészében 6,2 százalékkal nőtt, ami lassulás az előző év 6,6 százalékos adatához képest. A tőkebefektetések mértéke 5,8 százalékkal nőtt tavaly.
Elemzői várakozások szerint 2019-ben tovább lassul a gazdasági növekedés Kínában. A Világbank 6,2 százalékot jósolt, ami a globális sztenderdek szerint robusztus növekedést jelent, ám a kínai gazdaságot tekintve az utóbbi közel harminc év legrosszabb üteme lenne. A Reuters által a napokban megkérdezett elemzők a múlt évre 6,6 százalékos, az idei évre pedig 6,3 százalékos növekedést valószínűsítettek Kínának.