A két zseni hűtőgépénél mágneses mező folyékony fémet mozgatott – napjainkban egészen más elven működő hűtők terjedtek el. Nem ez volt az egyetlen különleges megoldás, amire szabadalmat adott a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, illetve elődei az elmúlt 120 évben. A hazai újítók sorában mások mellett levédette ötletét Semmelweis Ignác, Szent-Györgyi Albert, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, Galamb József, Ganz Ábrahám, Heller László, Bláthy Ottó, Neumann János, Kemény János, Bay Zoltán és Pavlics Ferenc is.
Az Osztrák–Magyar Monarchiában már 1852 óta létezett a szabadalmazás feltételeit meghatározó rendelet, azonban a szabadalmi oltalom végérvényes odaítélése az uralkodó joga volt. A kiegyezés után a szabadalmak megadása az osztrák és a magyar kereskedelmi miniszter közös hatáskörébe került, azonban a jogilag egyenrangú két ország nagyon is különböző gazdasági fejlettsége miatt ez a rendszer az 1890-es évek elején már nem volt kellően rugalmas. Az első magyar védjegytörvény 1890-ben, az első önálló magyar szabadalmi törvény 1896-ban lépett hatályba – hangzott el a 120 évre emlékező tegnapi akadémiai konferencián. (Az ünnepi ülésen a kimagasló feltalálói tevékenységet elismerő Jedlik Ányos-díjat Czibula László, Hebling János, Marton L. Csaba, Őri János és a közelmúltban elhunyt Szántay Csaba kapta. Honoris causa Jedlik Ányos-díjat vehetett át Major István és Ormos Pál.)
Az akkori kiváló jogalkotói munkát jelzi, hogy kisebb-nagyobb módosításokkal a védjegytörvény majdnem 80 évig szolgálta a tulajdonosok érdekeit, míg a szabadalmi törvény 75 éven át élt. Jelentősebb változások csak az 1960-as évek végétől történtek. 1995-ben, az első szabadalmi törvény centenáriumán ismét megújult szabadalmi jogunk. Az idők szavára figyelő Magyar Szabadalmi Hivatal 1996-ban a magyar közigazgatási hatóságok közül elsőként jelentetett meg internetes honlapot. Magyarország 2003-ban csatlakozott az európai szabadalmi egyezményhez, a visegrádi országok iparjogvédelmi hatóságainak vezetői 2015. február 26-án Pozsonyban írták alá a budapesti székhelyű Visegrádi Szabadalmi Intézet létrehozásáról szóló nemzetközi szerződést. A Magyar Szabadalmi Hivatal neve 2011. január 1-jétől Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnevezésre módosult. A Jedlik Ányos nevét viselő, a szellemi tulajdon védelmére szolgáló stratégia 2013-ban született meg.
Az intézmény 1896. március 1. és 2015. december 31. között 396 ezer szabadalmi bejelentést fogadott be és bírált el. Uniós csatlakozásunk, azaz 2004 óta 25 ezer európai szabadalmat hatályosítottak Magyarország területére. A múlt év végén több mint 106 ezer nemzetközi védjegy volt érvényben hazánkban.