Markáns forgalommal indította az évet a hazai kiskereskedelem, ami azt mutatja, a lakosság fogyasztása tartósan bővül, elsősorban a kimagasló bérnövekedés miatt. A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön kiadott első becslése szerint februárban az üzletek forgalma 6,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az év első két hónapjában pedig 7,1 százalékkal volt nagyobb az értékesítés a 2017 elején mért forgalomnál.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a Magyar Időknek kifejtette, az ötödik éve bővülő kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedése összhangban van a fogyasztói bizalom előző hónapban elért 16 éves csúcsával, valamint a bérek jelentős növekedésével.
Az elemző felhívta a figyelmet: amennyiben a jelenlegi gazdaságpolitika megváltozik, az a belső motorként működő lakossági fogyasztást is fékezné, hiszen a vásárlók jövedelmi viszonyai, illetve a kedvezmények mértéke biztosan megváltozna.
– Az ellenzék gazdaságprogramja napokkal a választások előtt sem világos, azonban különféle nyilatkozatokból azt lehet sejteni, hogy több tekintetben átalakításokat terveznek. Ez a magyar gazdaság számára kedvezőtlen lenne, mivel fejlődő pályán vagyunk – hívta fel a figyelmet Suppan Gergely.
Példaként említette: az ellenzék rendre kritizálja az egykulcsos adórendszert, a sávos adózás visszavezetése azonban kockázatos lenne. Mint mondta, nagyon nem mindegy ugyanis, hogy milyen sávokat alkalmaznának. Az még nem ártana, ha például a bruttó 310 ezer forint fölötti átlagjövedelem négyszeresénél húznának egy vonalat, amin felül a polgároknak több személyi jövedelemadót kellene fizetniük.
Ha azonban az átlagjövedelemnél emelnének adókulcsot, Suppan szerint az egyenes következményként jelentősen gyengítené a középosztályt, és nagyon rossz hatással lenne a vásárlóerőre.
– Arról is volt már szó, hogy a kis jövedelműeknél a jelenlegi 15 százaléknál alacsonyabb kulcsot alkalmaznának, sőt a baloldali pártok szerint adómentessé kellene tenni a minimálbért. Csakhogy ezt a költségvetés biztosan megszenvedné, a büdzsében keletkező lyukak betömésére forrást kellene találni, vélhetően más adókedvezmények megvonásával. Az alacsonyabb jövedelműek ugyanis nem tudnának annyival többet költeni, mint amennyivel kevesebb fogyasztás jutna a magasabb fizetéssel élőknek – fejtette ki a szakértő.
Márpedig a minimálbér jelenleg is adómentes azok számára, akiknek gyermeke van. A Takarékbank elemzője kiemelte, a minimálbér adózását azért is fontos fenntartani, mert akinek gyermeke van, így tudja igénybe venni az adókedvezményeket, míg tehermentesen erre nem lenne lehetősége.
Ötödik éve növekszik folyamatosan a kiskereskedelmi forgalom
Fotós: Bach Máté
A szakértő nem ért egyet azzal az elképzeléssel sem, hogy az átlagjövedelmek felett 15 százaléknál magasabb adókulcsot vezessenek be, mert az rögtön megfojtaná a középosztályt.
A másik várható probléma az lenne, hogy ismét elharapózna a feketézés. – Ahogy az 2010 előtt is jellemző volt, a legtöbb vállalkozás azon lenne, hogy az adómentes minimálbéren foglalkoztassa a munkavállalóit, míg az egységes adókulcs mellett erre nincs akkora mozgástér, nincs is értelme – fogalmazott. Leszögezte, a progresszív adózás egyenes út a feketegazdaságba.
A legmagasabb jövedelműeket pedig azért nem lehet megadóztatni, mert ők könnyebben kivonják a pénzüket az országból, vagyis eleve kibújhatnak a magasabb kulcs alól.
– A mostani egykulcsos adórendszert egyáltalán nem kéne megváltoztatni – szögezte le a szakértő.
Úgy folytatta, felmerült az a meredek elképzelés is, miszerint kormányváltás esetén bevezetnék a feltétel nélküli jövedelem intézményét. Eszerint anélkül, hogy hozzájárulna a termeléshez, alanyi jogon minden állampolgár kapna az államtól egy meghatározott alapösszeget, bérként.
– Ezt akkor lehetne megvalósítani, ha Magyarország akkora olajnagyhatalom lenne, mint Szaúd-Arábia, addig miből? – tette fel a kérdést Suppan, hozzátéve, ettől az elképzeléstől biztosan borulna a költségvetés, eladósodna az államháztartás, ráadásul elkényelmesítené az embereket, akik kevésbé lennének érdekeltek abban, hogy munkát végezzenek. Ez a munkaerkölcs szempontjából is negatív hatású lenne – jegyezte meg.
Megállapította, az ellenzéki részéről eddig megismert elképzelések rövid időn belül fékeznék a reáljövedelmek kiáramlását, ami a fogyasztói bizalom romlásával, a fogyasztás lassulásával járna – ez a kiskereskedelemben azonnal megmutatná a hatását.
Egyetért ezzel az Országos Kereskedelmi Szövetség. Vámos György főtitkár lapunknak úgy fogalmazott, szervezetük nem foglal állást politikai kérdésekben, az ugyanakkor vitathatatlan, hogy a mai magyar gazdasági környezet kedvez a fogyasztás bővülésének. Mint mondta, ennek hátterében több tényező húzódik: egyebek mellett folyamatosan nő a GDP, miközben optimális a jövedelemkiáramlás.
Továbbá a különböző termékek áfacsökkentése, illetve egyes társadalompolitikai döntések, valamint a munkaerőhiány és a kötelező minimálbér-emelések is felfelé tolták a jövedelmeket, ami a családok költekezését ösztönözte.
– A vásárlónak és a kereskedőnek is az az érdeke, hogy a mostani gazdasági környezet ne változzon, hogy tovább bővülhessen a fogyasztás – fogalmazott Vámos György. Hangsúlyozta, a kiszámítható és folyamatos növekedés az optimális; előbbi egy új kormány által képviselt, eddig ismeretlen gazdaságpolitikával elveszhet.
Szavai szerint márpedig a kereskedelmi piac számára is fontos a tervezhetőség, mert úgy tudnak kalkulálni a jövőbeni beruházásaikkal, illetve az üzletpolitikával. A főtitkár megjegyezte, az utóbbi években a multinacionális áruházláncoknak volt néhány harca a kormánnyal szemben, például különadót kellett fizetniük, illetve piaci megszorítások születtek, ezeket azonban túlélték a nagy cégek, sőt valamennyien elégedettek a fogyasztás jelenlegi irányával.
