- Az ellenzéki médiumok újabb hazai beruházást vádoltak meg, miszerint „állami szereplők támogatták” annak létrehozását
- A Tiszapüspökiben található gabonafeldolgozó és izocukorgyár ősbűne” hogy abban Mészáros Lőrinc érdekeltségei 2017 júniusában kisebbségi tulajdont szereztek
- Az ügyvezető-igazgató elmondta: a gyár állami támogatásáról szóló döntés idején még az üzletember-polgármester cégeinek még nem volt közük a gabonafeldolgozóhoz
Az ellenzéki sajtó szerint aggályos, hogy egyes hazai tulajdonú nagyvállalatok az egész ország ipari teljesítményét fokozó, innovatív beruházásaikhoz könnyebben kapnak állami támogatást, mint a multinacionális cégek – legalábbis ezt fogalmazta meg múlt heti cikkében a Magyar Nemzet. A lap a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól kikért 27 egyedi kormánydöntés alapján kötött szerződés birtokában újfent megállapította, hogy a politikai hátszél segíti manapság az egyébként nemzetgazdasági szinten és az adott térség viszonylatában is eredményesnek ígérkező hazai beruházások közpénzből történő támogatását.
Egyik példaként a Tiszapüspökiben október végén nyíló izocukorgyárat felépítő Kall Ingredients Kft.-t hozták, amelynek észak-alföldi beruházását szerintük teljes egészében önerő nélkül, „állami szereplők támogatták”. A hírre azonnal lecsapott a teljes ellenzéki sajtó, verdiktjük szerint a gabonafeldolgozó csak azért részesülhetett állami támogatásban, mert ahhoz a miniszterelnök „jó barátjának” is köze van. Az elmúlt hónapokban már próbaüzem alatt álló gyár „ősbűne” ugyanis, hogy abban Mészáros Lőrinc érdekeltségei, az Opus Globál Nyrt. és az R-Kord Kft. 2017 júniusában kisebbségi tulajdont szereztek.
A kampányüzemmódban működő „független” sajtó, és a 180 fokos fordulattal kormányellenessé vált napilap arról azonban megfeledkezett, hogy
a gyár állami támogatásáról, illetve az Eximbank által nyújtott piaci alapú hitelről két évvel korábban, 2015-ben született döntés.
Ekkor az üzletember-polgármester cégeinek még nem volt közük a Tiszapüspökiben épülő gabonafeldolgozóhoz.
A Magyar Időknek Zahola-Pollák Vanda, a Kall Ingredients Kft. ügyvezető igazgatója a sajtóhíresztelések kapcsán azt mondta, megalapozatlan és sértő politikai támadásról van szó, amelyben figyelmen kívül hagyják a tényeket, emiatt helyreigazítási eljárásokat is indítottak. Leszögezte: a fejlesztés a hírekkel ellentétben nem kapott 44 milliárd forintos állami támogatást.
A vállalkozást az agráriumban évtizedes tapasztalatokkal rendelkező Kárpáti László indította, a beruházáshoz hatmilliárd forint saját erő mellett az Eximbanktól és az MKB Banktól közel harmincmilliárdos hitelt vettek fel, ami nem minősül támogatásnak, hiszen vissza kell fizetniük. Ehhez pályázati úton további 9,2 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást is nyertek, mely összeghez addig nem is férhetett hozzá a társaság, amíg a fejlesztéshez szükséges teljes költségvetés nem állt rendelkezésükre.
Politikai hátszél tehát nem volt, a nemzetgazdasági szempontból is kiemelkedően értékteremtő agrárprojekt ugyanazon a szigorú szakmai értékelésen ment keresztül, mint minden más pályázó.
– Szakértelem nélkül a politikai támogatás önmagában eleve sem tenné lehetővé, hogy egy ilyen szintű gyárat ilyen rövid idő alatt felépítsenek és működtessenek
– fogalmazott annak kapcsán, hogy az ellenzéki sajtó szerint a kapcsolataik miatt érdemelhették ki a pénzeket.
A számok önmagukért beszélnek.
Az Exim számításai szerint az üzem tevékenysége 185 milliárd forinttal növeli a magyar GDP-t, a megnövekedett bérjövedelem, a nyereség és a fogyasztás után fizetendő adók a költségvetés bevételeit 39,9 milliárd forinttal emelik majd.
A mindössze 9,2 milliárd forint állami támogatásért cserébe pedig nem csupán azt vállalták, hogy helyben közel félezer munkahelyet hoznak létre, hanem azt is, hogy fix árbevételt produkálnak, vagyis komoly gazdasági teljesítményt felmutató piaci szereplőt hoznak létre.
A várakozások szerint a tiszapüspöki izocukorgyár várható éves árbevétele 55 milliárd forint lesz, melynek 80 százaléka az európai piacokról érkezik.
Az üzemindulásakor 0,2 százalékkal emelkedik a magyar GDP, a gyár teljesítménye évente a hazai ipar által megtermelt nemzeti össztermék 0,8 százalékát jelenti.
– Magyarország – az európai cukorreform következtében – cukorhiányos országgá vált. A kvóta eltörlésével azonban megnyílt számunkra a piac: már szabadon lehet cukrot termelni, és hazánk köztudottan jelentős gabonafelesleggel rendelkezik, évente több millió tonna kukoricát exportál. Idén arra nyílt lehetőségünk, hogy ez sokkal nagyobb hozzáadott értékkel, magas minőségű feldolgozott termékként jelenjen meg a külpiacokon – ismertette a tiszapüspöki üzemépítés motivációit az ügyvezető.
Zahola-Pollák Vanda elmondta: mivel Szolnok környékén nincsen jelentős gabonafeldolgozó kapacitás, a Kelet-Magyarországon termő kukoricamennyiség megfelelő alapként kínálkozik a biztos felvásárlási piacot jelentő, évente 500 ezer tonna feldolgozását tervező gyárhoz. A zöldmezős beruházással megvalósult üzem nemzetközileg elismert minőségi technológiával, hulladékmentesen képes előállítani évi 230 ezer tonna, számos hétköznapi élelmiszer alapanyagát képező, GMO-mentes izocukrot, illetve élelmiszeripari és gyógyszerészeti alkoholt, étolaj-alapanyagot. Júliusban kezdték meg a próbaüzemet, a jövő hónaptól viszont már ráállnak az üzemszerű működésre.
– Európában jelenleg nagyjából 750 ezer tonna izocukrot állítanak elő évente, a mi kapacitásunk 250 ezer tonna lesz – vagyis kontinensszinten jelentős vállalkozás vagyunk.
Ráadásul jelentős versenyelőnyt jelent a GMO-mentesség.
A nálunk lévő know-how, a magas arányban alkalmazott kiváló szaktudás jó alapot ad ahhoz, hogy egy magyar cég meg tudja valósítani azt a sikert, amely ezt az iparágat évtizedekig jellemezte – mondta a szakember, aki szerint nem meglepő, hogy a kormány fantáziát látott a költségvetés számára is hasznosnak tűnő beruházás ötletében.
Kvótarendszer a múltban
Október elsején szűnt meg az Európai Unió cukortermelésének szabályozására szolgáló kvótarendszer, amivel lehetővé vált, hogy a termelést a valós kereskedelmi lehetőségekhez szabják, és a gyártók kiaknázzák az új exportpiacok lehetőségeit. Phil Hogan, a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős uniós biztos szerint a rendszer megszűnése az európai cukorágazat számára fordulópont, amely megnyitja a globális piacot, de továbbra is megmarad a lehetőség, hogy az uniós cukorrépa-termelők és cukorfeldolgozók kollektív tárgyalások útján értékmegosztási záradékot foglaljanak szerződéseikbe. Az EU a cukorkvótarendszert a közös uniós agrárpolitika első cukorágazati szabályozásának részeként vezette be 1968-ban, a világpiaci árnál jelentősen magasabb szintű ártámogatást állapítva meg a termelők részére. A rendszer felszámolásáról a tagállamok 2006-ban hoztak döntést.