– Bár közgazdasági szempontból cseppet sem mondható jellemzőnek, a magyar gazdaságban mégis úgy alakult, hogy a legfontosabb hazai mutatók egyszerre alakulnak kedvezően, és ezt a kormányzat a jövőben is biztosítani szándékozik – mondta csütörtökön a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára. Mint Gion Gábor kifejtette, jelenleg olyan sajátos gazdasági helyzet látszik az országban, amikor egyszerre adott a robusztus növekedés, csökken az államadósság, mérsékelt az infláció, és eközben jócskán az uniós küszöbszint alatt van a költségvetési hiány.
A pénzügyi tárca szerint tavaly a gazdasági növekedés elérhette a 4,6 százalékot. A bruttó hazai termékre vonatkozó GDP-adatok stabil szerkezetről tanúskodnak, mert a bővülés több lábon áll, ahhoz szinte minden szektor hozzájárul.
A növekedés – szemben a 2000-es évek közepével – nem jár eladósodással, az államháztartás GDP-arányos hiánya az elmúlt években rendre alacsonyabb volt a háromszázalékos küszöbnél, az államadósság évről évre csökken. Gion kiemelte: piaci elemzők és nemzetközi szervezetek is kishitűnek bizonyultak előrejelzéseikben, mára az összes jelentős szereplő felfelé javította Magyarország 2018-as gazdasági növekedésére vonatkozó prognózisát. A sort 2019-ben a Világbank is folytatta, 0,5 százalékponttal emelte a tavaly júniusi prognózisához képest hazánk gazdasági növekedését. A piaci szereplők előrejelzéseikben 2017 őszén messze alulbecsülték Magyarország gazdasági növekedését, sorra két-három százalék körüli mértékkel számoltak.
A tavalyi harmadik negyedévében 5,2 százalékkal emelkedett a magyar gazdaság teljesítménye, ilyen magas ütemű növekedésre az adatok mérése óta nem volt példa – hangsúlyozta a pénzügyi államtitkár. A múlt év első kilenc hónapjában 4,9 százalék volt a GDP bővülése, ami uniós összehasonlításban kiemelkedően magasnak számít, dobogós adat. A növekedést emelkedő bérek, bővülő foglalkoztatás, erősödő fogyasztás, növekvő beruházások kísérték. Mint azt lapunk kérdésére a napokban Varga Mihály pénzügyminiszter kifejtette, a jelenlegi 4,6 százalékos előrejelzés a tárca óvatosságát is jelzi, miután több bizonytalanság is mutatkozott év végére, például az építőiparban és az ipari termelésben. Közben a 2018-as, eredményszemléletű, vagyis az Európai Unió módszertana szempontjából fontos államháztartási hiány a GDP két százaléka körül alakult, csökkent az államadósság is, az úgynevezett maastrichti kritériumok szerint 2,3 százalékponttal, 71 százalék közelébe.
Gion Gábor szerint a piaci elemzők és a nemzetközi intézmények is kishitűnek bizonyultak Fotó: Havran Zoltán
Mint azt a Magyar Idők kérdésére Gion Gábor kifejtette, nem szabad engedni, hogy a „vagylagosság” megjelenjen a döntéshozatalban: vagyis azzal együtt, hogy ritkaságnak számít a fő gazdasági indikátorok ennyire kedvező együttállása – miután gyakran egyik-másik jellemzően egy harmadik vagy negyedik rovására megy –, a jövőben is azt a célt kell szem előtt tartani, hogy mindez így maradjon. Az ország esetleges felminősítéséről lapunk felvetésére Adorján Richárd költségvetésért felelős helyettes államtitkár emlékeztetett, hogy a fontos váltáson már túl vagyunk, miután jelenleg a magyar besorolás mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítőnél befektetésre ajánlott kategóriájú. Így már saját szabályrendszerüknek megfelelően vehetnek magyar eszközöket a különféle nemzetközi alapok.
Annak pedig, hogy ezen kategóriákon belül milyen szintű a besorolásunk, arányaiban csekély a jelentősége – hangsúlyozta Adorján Richárd.
Véletlen?
– Az elmúlt időkben számos elemző alulmérte a magyar növekedési kilátást. Választási évben az elemzők jól láthatóan politikai eszköznek tekintik magukat, nem a valóságot akarják bemutatni, hanem politikai szimpátiájuk alapján befolyásolni akarják az embereket – mondta a múlt héten a kormányfő. Orbán Viktor kifejtette: ez most sem lepi meg, hiszen megkezdődött az EP-kampány.
