A személyautókra vonatkozó fővárosi korlátozásokra válaszul az első – és jelenleg egyetlen – hazai autómegosztó szolgáltatás, az elektromos járműveket üzemeltető GreenGo ezekben a napokban elengedi a regisztrációs díjat – közölte lapunkkal a cég.
A 75 kocsiból álló flotta persze eltörpül a fővárosban veszteglésre ítélt 169 ezer, az egészségre károsnak ítélt jármű mellett, de arra jó az akció, hogy felhívja a figyelmet a megosztott autóhasználatra, amely nemcsak kevésbé terheli a környezetet, de költséghatékonyabb is.
Akkor, amikor a levegőben szálló, 10 mikrométer vagy annál kisebb részecskék koncentrációja olyan magas, mint ezekben a napokban Budapesten és az ország több nagyvárosában, szinte magától adódik a kérdés: miért nem ösztönzik a kormányok jobban az elektromos autók használatát a nagyvárosokban? Az e-autók ma még kétségtelenül meglévő technikai hátrányai – mint a rövid hatótáv vagy a hosszú töltési idő – városi körülmények közt nem okoznak leküzdhetetlen problémát. A magasabb beszerzési árat pedig ellensúlyozni lehet állami támogatással. Ez utóbbi hazánkban is adott, a kormányzat éves szinten 3 milliárd, autónként legfeljebb 1,5 millió forinttal támogatja a tisztán elektromos járművek vásárlását.
A környezetvédők körében ugyanakkor nem egyöntetű az elektromos meghajtású, magánhasználatú személygépkocsik támogatásának a megítélése, különösen ha ez közpénzből történik. Egyes vélemények szerint előbb a közösségi célú járművek körében kellene elérni, hogy a város belső részén kibocsátás nélkül működhessenek. Ebbe a körbe a kukásautóktól a kisáruszállítókig, az utcaseprő géptől a BKV-buszokig sok jármű beletartozna. A taxiflotta és a turistabuszok is elektromos vagy hibrid meghajtással működhetnének. A személyautók esetében a carsharing, vagyis az autómegosztás lehet az optimális választás, ebben az esetben több felhasználóra jut egy gépkocsi, emiatt jobb a jármű kihasználtsága, ugyanakkor beszerzési ára és fenntartási költsége is megoszlik.
Tovább bonyolítja a dolgot, hogy a személyautó-állomány leginkább szennyező egyharmadának kitiltása önmagában nem befolyásolja döntő mértékben a levegő állapotát. Hivatalos adatok szerint a szálló por 45 százaléka, az egészségre rendkívül veszélyes apró részecskék kibocsátásának a 74 százaléka származik a háztartásokból, vagyis a lakóépületek kéményeiből. Ahhoz, hogy ezt mérsékeljük, vagyis lecseréljük a vegyes tüzelésű kazánokat a fővárosban, még a járműflotta elektromosra cserélésénél is jóval nagyobb beruházásra lenne szükség, ráadásul főként magánszemélyek részéről.