Óriási üzletnek számít az élelmiszer-hamisítás a világban, az erre szakosodott hálózatok okozta kárt évente 55 milliárd dollárra becsülik a szakemberek. Az Europol és az Interpol irányításával lezajlott OPSON VII. nemzetközi műveletnek idén is az volt a célja, hogy feltárja a hamisítási ügyeket és kiszorítsa a piacról a sokszor egészségügyi kockázatot jelentő termékeket.
Leopold Róbert, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vám- és jövedéki szóvivője az akció eredményeit összegezve elmondta: csaknem 105 tonna hamis vagy ismeretlen eredetű élelmiszert és hétezer liter alkoholtartalmú folyadékot vontak ki a magyar hatóságok. A szóvivő rámutatott, hogy a gyanúsan olcsó vagy bizonytalan eredetű élelmiszerek vásárlása és fogyasztása az egészségkárosítás kockázatával járhat, ugyanakkor gazdasági károkat is okoz, mivel a piac legális szereplői a hamisítókkal szemben versenyhátrányba kerülnek.
– A hamisítók a magyar vásárlók árérzékenységére építenek, ezért abban az esetben, ha gyanúsan olcsó egy áru, vagy szemmel láthatóan ismeretlen eredetű, akkor jobban teszik a fogyasztók, ha nem vásárolnak az adott termékből – hívta fel a figyelmet.
A 2017 decembere és 2018 márciusa között zajló műveletben a világ 65 országa vett részt. A nemzetközi szervek munkáját itthon a NAV mellett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (Hent) segítette. A Nébih az akció során több mint 71 tonna terméket vont ki a forgalomból, a bírságok összege pedig meghaladta a 28 millió forintot. Helik Ferenc, a Nébih kiemelt ügyek igazgatóságának vezetője szerint döntő részben húskészítményekről és tőkehúsról volt szó, de a hatóság embereinek hamis mézekkel kapcsolatban is intézkedniük kellett, így összesen 30 tonna gyanús mézet foglaltak le.
Németh Mónika, a Hent titkára a távirati iroda tudósítása szerint jelezte: az európai uniós adatok azt mutatják, hogy a hamisított áruk évente 48 milliárd eurós kárt okoznak a közösségnek, ami az értékesítésből származó bevétel 7,4 százalékát teszi ki. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának jelentésből az is kiderült, hogy Magyarországon a kiesés évente 230 milliárd forint, ami az értékesítés 12 százaléka, de a hamisításnak tudható be 11 ezer magyar munkahely megszűnése is.
A Hent és a Tárki tavalyi felmérése szerint a nem megbízható forrásból származó élelmiszerek csaknem kétharmadát a piacon, majdnem egynegyedét pedig az utcán szerezték be a magyar fogyasztók 2017-ben. A válaszadók 85 százaléka vélte úgy, hogy akkor sem venne kétes eredetű enni- vagy innivalót, ha az lényegesen olcsóbb lenne.