A teljes agrár-élelmiszeripari export értéke az év első nyolc hónapjában 5,18 milliárd eurót tett ki, ami 1,2 százalékos növekedésnek felel meg. Az import eközben 5,2 százalékkal bővült, értéke 3,31 milliárd forint volt. A nemzetgazdasági exporton belül az agrár-élelmiszeripari termékek kivitele 8,5 százalékot ért el, ez 0,2 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábban tapasztalt szintnél – derült ki az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) jelentéséből.
Gabonafélékből idén január és augusztus között mintegy négymillió tonnát szállítottak a külpiacokra a termelők, ez csaknem 23 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbi szintnél. Értékben kisebb csökkenést mutatott a statisztika, a 794 millió eurós árbevétel 18 százalékkal marad el a tavalyi bevételtől.
A legnagyobb mértékben a kukorica értékesítése esett vissza, a külpiacokra szállított 1,9 millió tonna csak az 53 százaléka az egy évvel korábbinak, az 1,6 millió tonnás búzaexport viszont a másfélszerese az elmúlt évben külföldre szállított mennyiségnek. Ismeretes, a gabonaárak az elmúlt hónapokban jelentősen csökkentek, a kukorica tonnánkénti átlagára alig éri el a negyvenezer forintot, míg a búza ára bőven a negyvenezer forintos szint alatt van.
A legtöbb gazdálkodó igyekszik a magtárakban tartani a terményt mindaddig, amíg nem indulnak növekedésnek az árak. Ezzel azonban a belföldi és az exportforgalom is alacsony marad.
Külföldre a nagyobb értékű termékeket szállítják
A gabonapiac forgalmának csökkenését az állati termékeknél tapasztalt növekedés kompenzálta. Az élő állatok külkereskedelmi forgalma további 9 százalékkal bővült augusztusig. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az élő szarvasmarha kivitele kilenc százalékkal nőtt, meghaladva ezzel a 30 ezer tonnát. Importból ezzel szemben 8,7 ezer tonnányi érkezett az országba. Élő marhát főként Törökországba, Ausztriába és Oroszországba szállítottunk, míg az import elsősorban Hollandiából, Németországból és Csehországból érkezett.
Sertéshúsból az egy évvel korábbinál három százalékkal kevesebbet, 89 ezer tonnát vittünk ki a külpiacokra és 15 százalékkal több, összesen 92 ezer tonnányi import került az országba. Bár a behozatal mennyisége meghaladta az exportot, a sertéshús külkereskedelmi egyenlege ebben az időszakban is pozitív maradt. A külpiacokra ugyanis jellemzően a nagyobb értékű termékek kerültek. A külpiacokon belül Ázsia jelentősége nőtt: 2016 első nyolc hónapjában a sertéshús exportárbevételének 46 százaléka származott ázsiai országokból, amelyek közül a legfontosabb piac Japán, de Kína és Tajvan is az első öt között van.
Az export bővülését a vágóhidak növekvő teljesítménye is támogatta. Az első háromnegyed évben 7,3 százalékkal több, összesen 80,6 ezer szarvasmarhát vágtak le az országban. Az állatok élősúlya elérte a 41 ezer tonnát, a vágóhidakról pedig mintegy 21 ezer tonnányi marhahús került ki. A levágott szarvasmarhák 65 százaléka tehén, 22 százaléka bika volt.
Sertésből szeptember végéig mintegy 3,4 milliót vágtak le a hazai feldolgozóüzemekben, ez csaknem négyszázalékos növekedésnek felel meg. A sertéságazatban egyébként az idei áfacsökkentés bevezetése óta folyamatosan nő a vágások száma, elsősorban az ágazat fehéredésének köszönhetően.
A növekedés a juhágazatban is folyamatos, az év első kilenc hónapjában 36 százalékkal több állat került a hazai vágóhidakra, mint egy évvel korábban.
