Hétezerkilencszázmilliárd forint – az állam ekkora összegre tett szert az esztendő első nyolc hónapjában a legfontosabb közterhekből, vagyis a társasági és a jövedéki adóból, az áfából, a járulékokból, a szociális hozzájárulási adóból, valamint a személyi jövedelemadóból. A mostani – egyébként bődületes – summa nagyságát úgy lehet a legjobban érzékeltetni, ha összevetjük azt a tavalyi időszakos értékkel: a múlt év első nyolc hónapjában még nem érte el a 7600 milliárd forintot a bevétel, vagyis idén nagyjából 350 milliárddal érkezett több a lényeges közterhekből.
– Akár ezen a 350 milliárd forinton is be lehet mutatni a Fidesz–KDNP-kormány és a korábbi balliberális kabinetek gazdaságpolitikája közötti különbséget – mondta lapunknak a friss számok kapcsán a pénzügyminiszter-helyettes. Tállai András úgy fogalmazott: a balliberális időkben úgy sem sikerült mindig a kellő összegeket előteremteni, hogy egyre nőttek a közterhek. Ehhez képest most úgy emelkedik az állam bevétele, hogy folyamatosan csökkennek az adók.
A Pénzügyminisztérium államtitkára röviden összefoglalta a mostani folyamat alapját adó gazdasági módszert. Az állam kedvezmények és adócsökkentések formájában egyre farag a közterheken azért, hogy minél több embernek legyen munkája, és a dolgozók fizetése egyre növekedjen. Kiemelte például, hogy a kilencszázalékos társasági adó a legalacsonyabb az EU-ban, a 15 százalékos személyi jövedelemadó összességében szintén az egyik legkisebb elvonásnak számít, miközben a családi kedvezmények százmilliárdokat hagynak a gyermeket nevelő szülőknél, a 2016-os, hat évre szóló bérmegállapodás pedig hasonlóan számottevő tehercsökkenést jelent a munkavállalókat foglalkoztató vállalkozásoknak.
– Az állam bevételei most azért nőnek, mert az adócsökkentések eredményt hoztak – mondta Tállai András, majd megjegyezte: az év első felében 4,6 százalékkal bővült a magyar gazdaság, hét hónap alatt 12 százalék felett növekedtek a bruttó átlagkeresetek, miközben a hazai munkanélküliség egyre csökken, a ráta már a harmadik legalacsonyabb az unióban.
A miniszterhelyettes ezek után röviden szót ejtett az egyes adóbevételek alakulásának lehetséges okairól, mindenekelőtt rámutatva, hogy az idén megugrott az áfa és a személyi jövedelemadó címén érkező összeg, akárcsak a társadalombiztosítással kapcsolatos befizetés. Az áfabevételek kapcsán felidézte, hogy évek óta sikeresen működik az online pénztárgépek rendszere és a közúti áruszállítást felügyelő adóhatósági szisztéma, az úgynevezett ekáer. Július elején ráadásul két újabb, feketegazdaság elleni intézkedés lépett életbe: elindult élesben az online számlázás és az étel- és italautomatákat is bekötötték az adóhivatalhoz. Tállai András szerint az új rendszerek hatása már most érezhető.
– A forgalmi adóból származó bevételt – folytatta az államtitkár – az is emelhette, hogy egyre többen dolgoznak, a munkavállalóknak pedig egyre több a fizetésük, vagyis többen és többet költhetnek el a boltokban, a szolgáltatóknál. A miniszterhelyettes emellett rámutatott: Magyarország ma a bérfelzárkózás időszakát éli, s ez igaz a versenyszférára és a közszférára is, a jelenség pedig az adóbevételeken is meglátszik. Mint fogalmazott, a béremelkedés, valamint a munkavállalók számának növekedése együttesen vezetett oda, hogy a köztehercsökkentések ellenére továbbra is nő az államkincstár bevétele.
– A számok a kormány döntéseit igazolják – jegyezte meg összegzésképpen az államtitkár, majd úgy fogalmazott: az emberek nem sokat törődnek az ellenzék rendszerint hamis szólamaival, inkább a pénztárcájuknak hisznek.