A mezőgazdaság lehet az idei növekedés egyik hajtómotorja, az ágazat teljesítménye az első kilenc hónapban 0,6 százalékkal járult hozzá a GDP bővüléséhez – hívta fel a figyelmet tegnap Fazekas Sándor. A földművelésügyi miniszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén elmondta, az első három negyedévben a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének volumene 17,9 százalékkal emelkedett, a nemzetgazdasági növekedéshez pedig nagyobb mértékben járult hozzá, mint az autógyártás, a gyógyszeripar vagy az elektronikai ágazat. A miniszter beszámolója szerint a mezőgazdaság teljesítménye 2010 óta folyamatosan emelkedik, a kibocsátás az idén 2620 milliárd forintot tesz ki, ami öt év alatt 55 százalékos növekedésnek felel meg.
Az eredmények jelentős részben a szántóföldi növénytermesztésnek köszönhetőek. Az állatállomány is emelkedni kezdett, a tejpiacon tapasztalt nehézségek ellenére bővült a szarvasmarha-állomány, több juhot tartottak a gazdák, az év második felében pedig a sertéslétszám is emelkedésnek indult.
A tárcavezető szerint az idén – annak ellenére, hogy nőtt a mezőgazdaság gépesítettsége – a foglalkoztatási mutatók is javultak. Az első kilenc hónapban 219 ezer fő dolgozott az ágazatban, ez 8,3 százalékkal több, mint egy éve, 2010 óta pedig 27,2 százalékkal emelkedett a foglalkoztatottak száma. Az áfacsökkentésről szólva elmondta, az eddigi lépések sikeresnek bizonyultak, a sertéshús forgalma az idén 10-15 százalékkal nőtt, jövőre pedig a tej, a tojás és a baromfihús is az ötszázalékos áfakulcs alá tartozik majd. Az Földművelésügyi Minisztérium (FM) azon dolgozik, hogy a következő években az a kör folyamatosan bővüljön.
A szervezeti átalakítások kapcsán jelezte: azzal, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) átkerül a Magyar Államkincstárhoz, nem sérülhetnek a gazdák érdekei, a kifizetések sem állhatnak le. Szintén az államreformprogram részeként válik el az FM-től az Agrármarketing Centrum és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Ez utóbbi funkciói tovább erősödnek, amihez a szükséges anyagi források is rendelkezésre állnak.
– Az év egyik legfontosabb eseménye a Földet a gazdáknak program volt. Az eladott mintegy 200 ezer hektárnyi állami termőföld összesen 30 ezer gazdálkodóhoz került, ebből 1219 esetben negyven év alatti fiatal gazda lett az új tulajdonos – emelte ki a tárcavezető. Megemlítette még, hogy elkészült a 2050-ig szóló Nemzeti élelmiszer-gazdasági program, a kormány az idén elfogadta az erdőstratégiát, valamint módosult a vadászati és a vadgazdálkodási törvény is.
A bizottság ellenzéki tagjai a legtöbb kritikával a földprogramot illették, a vidékfejlesztési pályázatok elbírálásával, valamint a szervezeti átalakítással kapcsolatban pedig aggodalmukat fejezték ki. Harangozó Gábor, a testület MSZP-s alelnöke szerint a földprogram az eredeti célkitűzéseivel ellentétes hatást ért el, a kisgazdaságok helyett a nagybirtokokat erősítette. Legény Zsolt szocialista képviselő szerint a szervezeti rendszerek átalakításával az agrárkormányzat veszített erejéből, az MVH megszüntetése pedig veszélyeztetheti a támogatások kifizetését. Pócs János fideszes képviselő ugyanakkor megjegyezte: a gazdálkodók érdekeit szolgálta az állami földek értékesítése. – Míg tíz évvel korábban a termelők kis része vélte úgy, hogy a mezőgazdaság megélhetést biztosít az embereknek, ma egyre több fiatal lát lehetőséget az ágazatban – emelte ki. Font Sándor, a bizottság fideszes elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a mezőgazdaságot testközelibbé kell tenni, a jövő évi Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon pedig arra kell figyelni, hogy minél több városi fiatallal és gyermekkel ismertessék meg a hazai agrárium értékeit.