Nemzetközi együttműködésekkel fejleszthető a magyar járműipar, a rendszer-integrációt elsősorban a visegrádi országokra kell kiterjeszteni – jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnap Budapesten, az Automotive Hungary 2017 kiállítás megnyitóján. A miniszter hangsúlyozta, hogy a járműipar fejlesztése szerteágazó feladat, egyszerre érinti a gyártókat, a beszállítókat, az energetikai szektort, a kutatási és fejlesztési ágazatot, valamint a kormányt és az önkormányzatokat. Magyarországnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy mások előtt járjon ezen a téren, de aki nem reagál elég gyorsan a változó körülményekre, lemarad az autóipar világméretű versenyében.
A kormány 2020-ig hárommilliárd eurót költ kutatási és fejlesztési innovációs területekre, a pénz jelentős része a járműipart fogja segíti. A kormány emellett támogatja a magasabb hozzáadott értéket előállító vállalatokat és segíteni kívánja az innovációvezérelt termelést, továbbá a termelékenység és a hatékonyság javítását.
A közútfejlesztési programnak köszönhetően 2022-re az európai középmezőnybe kerülünk
Az iparfejlesztés érdekében hozott intézkedések közül a tárcavezető megemlítette többek között a kiemelt járműipari központok kijelölését és a duális képzés bevezetését a szakképzésben. Utóbbit, mint fogalmazott, a felsőoktatásra is ki kell terjeszteni. Varga Mihály a következő évek kihívásai közül a legjelentősebbnek az 5G technológiák, valamint az elektromobilitás terjesztését nevezte, és megjegyezte, hogy a zalaegerszegi tesztpályát össze kell kötni az M7-es autópályával. – Magyarország részt kíván venni a hálózatba kapcsolt autók fejlesztésében, az önvezető járművek fejlesztésében pedig a világ élvonalában szeretne maradni – mondta.
Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára az eseményen elmondta, hogy a kormány idén és jövőre 17 milliárd forinttal segíti a magyar kis- és középvállalkozások bekapcsolódását a nagyvállalatok beszállítói hálózatába. Az államtitkár arra számít, hogy a járműipar teljesítménye és a befektetések is tovább bővülhetnek a következő években Magyarországon.
A kormány a közlekedés ügyét a polgári berendezkedés egyik legfontosabb elemeként tartja számon, nemcsak infrastrukturális szervezési, hanem társadalmi és kulturális kérdésnek tekinti – ezt már a Miniszterelnökséget vezető miniszter mondta az I. Magyar közlekedési konferencián Egerben. Lázár János szavai szerint 2022-re Magyarország Közép-Európa legjobb közlekedési infrastruktúrájú országa lesz. Emlékeztetett: a kabinet stratégiai célja, hogy a közép-európai régió vezető gazdasági-társadalmi hatalma legyen az ország. Ehhez elengedhetetlen a versenyképes gazdaság, amelynek egyik meghatározó szegmense a közlekedési infrastruktúra.
Az ehhez szükséges kormányzati döntések megszülettek, a beruházások részben tervezési, részben már kivitelezési szakaszban vannak. Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a kormány közútfejlesztési programjának köszönhetően 2022-re Magyarország az európai középmezőny élére kerül, ami azzal jár, hogy hazánknak hosszabb autópálya-hálózata lesz, mint Ausztriának. Ugyanakkor 2020-ig 480 kilométernyi vasútvonal-fejlesztés, valamint 44 nagyvasúti jármű beszerzése történik meg mintegy ezermilliárd forint uniós forrásból.
