Kellemetlen meglepetéssel szolgált a gazdálkodóknak a húsvét utáni időjárás. A szokatlanul enyhe március után drasztikus lehűlést hozott az április.
A napokban tapasztalt havazás nemcsak az embereket, hanem a növényeket is váratlanul érte. Bár nagyobb károkról egyelőre nem érkezett jelentés, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón jelezte: a kabinet kész kárpótolni a fagykárt szenvedett gazdákat. A szakemberek szerint ugyanakkor egyelőre nincs ok aggodalomra, a jelentős mennyiségű csapadék a hideg idő ellenére jól jött a mezőgazdaságban.
A Borháló felmérése szerint a hirtelen jött áprilisi havazás ugyan látványos volt, a száraz fagyok azonban sokkal nagyobb veszélyt jelentettek volna a szőlőtermésre. Szívfacsaró látvány volt, ahogy jeges szél tépte a virágba borult gyümölcsfákat, ahogy szűnni nem akaróan zuhogott rájuk a hó és a havas eső. Egyes termelők máris megkongatták a vészharangot, más szakemberek szerint a jelenlegi időjárás, ha mindennaposnak nem is nevezhető, egyelőre nem jelent veszélyt a termésre. Kathona Krisztián, a Borháló Borkereskedés beszerzési igazgatója szerint a szőlő sokkal strapabíróbb, mint azt sokan gondolják, számos érzékenyebb gyümölcsünknél később hajt.
– A jelenlegi havas-szeles időjárás, ha nem követik száraz fagyok, önmagában nem okoz jelentős kárt, egyelőre tehát nem kell aggódnunk az idei évjáratért – fogalmazott a szakember. Emlékeztetett arra, hogy a tavalyi fagyok a dunántúli termőhelyeken okoztak lokális károkat: míg egyes termelők megúszták a csapást, mások csak bizonyos dűlőkben vagy dűlőrészekben szenvedtek kárt, és sajnos olyanok is akadtak, akiknél szinte a teljes évjáratot leszüretelte az április végi hideghullám. Az igazgató szerint az évjáratot legjobban befolyásoló időszak csak most következik, hajnali fagyok, száraz hidegbetörések egészen a fagyosszentekig, vagyis május közepéig előfordulhatnak Magyarországon.
A kertészetekben is jókor jött az elmúlt napokban lehullott csapadék, ami részben pótolta a talaj hiányzó nedvességtartalmát, a hó pedig csak kisebb károkat okozott, mivel a hőmérséklet nem csökkent 0 Celsius-fok alá. Ezt már Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke mondta a távirati irodának. A nagyobb gondot itt is a fagyok okozhatják, az ország egyes részein kisebb mínuszok már előfordultak.
A gazdálkodók a gyümölcsösökben és a szőlőültetvényekben is füstöléssel és a gyümölcsfák alá helyezett viaszgyertyákkal próbálnak védekezni az éjszakai fagyok ellen.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint a legnagyobb gond az, hogy a hűvösebb időben a beporzásért felelős rovarok, a méhek sem repülnek. Holott a még virágzó állományokban nagy szükség lenne a házi méhek és egyéb megporzó rovarok munkájára. A szokatlan pihenőidő a méztermelésben is kiesést jelenthet. Mindezt Takács Ferenc méhész az M1-nek adott nyilatkozatában is megerősítette. A tapasztalatok azt mutatják, hogy amíg a hőmérséklet nem éri el a 10 Celsius-fokot, a méhek nem hagyják el a kaptárt. Ráadásul ha elfagy az akácvirág, amely a magyar méhészet fő nektárforrása, akkor rossz méztermés várható idén. A károkat még nem mérték fel. Takács Ferenc méhész szerint a mostani időszak a repcevirágzás időszaka is, ezért a repceméztermésre biztosan kihat a szélsőségesen rossz időjárás. A méz minőségét ugyanakkor nem befolyásolja az időjárás, tehát ha a méhek ki tudnak repülni és be tudják hozni a nektárt, akkor kiváló minőségű lesz a méz.