Megközelítőleg 25 ezer fő kapott tavaly munkavállalási engedélyt Magyarországon a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai szerint. Számuk nagyjából tízezer fővel haladta meg a 2016-ost, ennek a fokozódó munkaerőhiány lehet az oka. A pontos létszámot ugyanakkor nem tükrözik az adatok, mivel tavaly június óta több hiányszakmában már nincs szükség engedélyre a környező országokból érkezők esetében.
A Magyar Idők által megkérdezett érdekképviseletek szerint a harmadik országokból – leginkább Ukrajnából és Szerbiából – érkezők kevesen vannak, így nem jelentenek tartós megoldást a munkaerőhiányra.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke kérdésünkre elmondta: az érdekképviselet nem készített felmérést arról, hogy az ide érkezők többsége hol helyezkedik el, ám a tapasztalatok szerint az ipari és építőipari területek foglalkoztatják a legtöbb, elsősorban ukrán munkást. A munkavállalás engedélyezéséhez nyújtott kormányzati könnyítéssel több cég sikeresebben toboroz, ugyanakkor pontos adatok nem állnak rendelkezésre a munkavállalók számáról.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kérdésünkre elmondta: 200-300 ezer vendégmunkás enyhítené tartósan a munkaerőhiányt. Hazánk későn eszmélt, pedig az ukrán és szerb nemzetiségű munkavállalók kulturálisan könnyen integrálhatók, a munkakultúrájukra és szorgalmukra a hazai cégeknek is szükségük lenne. A problémát ugyanakkor továbbra is az okozza, hogy a legtöbben Nyugat-Európába mennek, de a környező országok a nyelvi hasonlóságok miatt szintén vonzóbb célpontot jelentenek.
László Zoltán, az ipar területén működő Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke kérdésünkre kiemelte: sok helyen, elsősorban Nyugat-Magyarországon feszültséget okoz a helyi dolgozók körében a leginkább ukrán vendégmunkások jelenléte. Ennek oka, hogy a munkáltató több helyen pluszjuttatásokat is ad, emiatt a helyi dolgozók úgy érzik, hátrányban vannak, ráadásul a külföldiek egészségügyi kockázatot is jelentenek.
Becslések szerint a vendégmunkások jelentős része, húsz százaléka – tehát több ezer ember – rövid ideig tartózkodik nálunk, inkább ugródeszkának használják Magyarországot a nyugat-európai tagállamokba. Ugyanakkor a cégek ezt már próbálják orvosolni, olyan megállapodásokat kötnek, amelyek nem teszik lehetővé a tovább haladásukat. Olyan dolgozókról is érkeztek visszajelzések, akik inkább visszamentek Ukrajnába.
A szakszervezet szerint vegyes a kép, az ide érkezőket ugyanis több helyen – elsősorban a keleti országrészben – könnyebben elfogadják. Ennek okaira nincs egyértelmű magyarázat, de több helyen előfordulhat, hogy ezzel a régóta ott dolgozók munkakörülményeit sikerül javítani.
A vendégmunkások pontos száma ugyanakkor nem derül ki az állampolgársági hivatal adataiból, mivel tavaly június óta a szomszédos országokból érkező nem uniós állampolgároknak bizonyos munkakörök betöltése esetén nincs szükségük munkavállalási engedélyre Magyarországon.
A változás alapján a szerb és az ukrán állampolgárokat munkavállalási engedély nélkül is lehet idehaza foglalkoztatni meghatározott hiányszakmákban, például informatikusként, mérnökként vagy programozóként, de ugyancsak kivételt jelentenek az épületgépész, a járművezető, az építőipari szakmunkás, a varrónő, az asztalos és az ápoló képzettségű munkavállalók.
Az érdekképviseletek tapasztalatai szerint ugyanakkor Magyarország a kétkezi, alacsony végzettségű dolgozók körében vonzóbb, mivel a képzettebbek továbbra is Nyugat-Európát választják.