A magyar és az orosz atomenergetikai szereplők között több új szerződés született tegnap az oroszországi Szocsiban megrendezett tizedik Atomexpón. Az egyik aláírásról Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója nyilatkozott a helyszínen.
– Két keretszerződésünk már korábban megköttetett a Rusatom Service-szel. Ezekkel olyan erős támogatást kapott a paksi atomerőmű, amilyenre minden erőműnek szüksége lenne. A megállapodások egyike a berendezések vásárlására szól olyan esetekben, amikor a szállító az eredeti gyártó. Ez azért is könnyebbséget jelent, mert versenyeztetés nélkül juthatunk hozzá a szükséges cserealkatrészekhez.
A másik keretszerződést az olyan műszaki problémáink esetére kötöttük, amelyek megoldásához orosz műszaki vagy tudományos ismeret szükséges. A tudás megszerzéséhez a keretszerződés értelmében minden esetben külön megállapodást kötünk majd, most két ilyen szerződés aláírására került sor – fejtette ki a vezérigazgató.
Hamvas István elmondta azt is, hogy a Rusatom Service két évvel ezelőtti megalakulásával hiánypótló cég jött létre, hiszen a valamikori erőműszállító vállalat utódjaként minden műszaki kérdésben, eszköz, berendezés és alkatrész szállításában is partner. Lenkei István, a Paks II. Zrt. vezérigazgatója pedig a Magyar Atomfórum Egyesület elnökeként egy olyan megállapodást kötött a Roszatommal, amelynek alapján intenzív információcsere alakulhat ki az orosz atomenergetikai konszern és az atomfórumot alkotó mintegy negyven vállalat között.
– Azonnal értesülhetünk a Roszatom új tendereiről, de szakmai programokat is szeretnénk szervezni – mondta Lenkei István a megállapodásról. – Mindezzel helyzetbe hozzuk a hazai cégeket a Paks II projekt építésénél, kerítésen belül és kívül is.
Eddig összesen 900 millió euró értékben jutottak megrendelésekhez magyar beszállító vállalatok a paksi beruházás hozkapcsolódóan – foglalta össze kérdésre válaszolva Kirill Komarov, a Roszatom vezérigazgatójának első helyettese.
Az Atomexpón Aszódi Attila, a Paks II projektért felelős államtitkár is előadást tartott a radioaktívhulladék-kezelésről. Ezt követően újságíróknak elmondta, hogy a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartását szolgáló beruházásban az európai uniós direktívák határozzák meg a nemzeti hulladékkezelési politikát, az erre alapozott program készen áll.
A paksi atomerőműben a teljes élettartama alatt összesen 2500 tonnányi kiégett üzemanyag keletkezik, és nagyjából ugyanennyire lehet számítani Paks II-ből is, ismertette a fő számokat az államtitkár, hozzátéve, hogy az ötezer tonna világviszonylatban nem nagy mennyiség, de felelős eljárást követel meg.
Ahogyan a jelenleg működő négy reaktor kiégett üzemanyaga, úgy Paks II-é is egy pihentető medencébe kerül tíz évre az atomerőmű területén, majd ezt követően a mostani megoldáshoz hasonló, léghűtéses átmeneti tárolóba. Ilyen tárolók az államtitkár szavai szerint könnyen építhetők, a tervezésük már halad.
– A vonatkozó nemzeti program szerint együtt célszerű foglalkozni a meglévő és az új blokkok kiégett fűtőelemeinek végső sorsával, ezért is fontos figyelemmel kísérni a nemzetközi fejlesztéseket és azok alapján választani több megoldás közül – hangsúlyozta Aszódi Attila. Példaként említette, hogy Oroszország és Franciaország a kiégett üzemanyagokból kivonja a még hasznosítható elemeket, így kisebb hulladékcsomaggal és másféle tárolólétesítménnyel lehet számolni.

Az elhasznált fűtőelemeket egységes módon tárolják majd
Fotós: Kurucz Árpád
A végleges megoldás kiválasztásáig még sok idő telik el, hiszen a ma működő blokkok a harmincas évek végéig, az újak pedig a 2080-as évtized végéig, esetleg még tovább üzemelnek. Mindezek alapján ha csak a századfordulón áll majd rendelkezésre a nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezését szolgáló létesítmény, az is elegendő lehet.
Az államtitkár hangsúlyozta a jelenleg napirenden lévő létesítési engedélykérelem összeállításának fontosságát, egyúttal jelezte, hogy számos tárgyaláson van túl a magyar delegáció. Sikerült tapasztalatokat cserélni olyan kollégákkal is, akik más országokban dolgoznak atomerőművi beruházásokon. Az európaiak közül magyar szempontból a Fennovoima vállalat projektje, a Hanhikivi a legizgalmasabb, mert annak a választott technológiája, az engedélyezési környezete és a követelményrendszere is hasonló a miénkhez, vagy azonos vele – ismertette Aszódi Attila, hozzátéve, hogy a teljes európai helyzetet figyelemmel követik.
Kiemelte ugyanakkor, hogy sok más állam éppen az iránt érdeklődik, hogy a Paks II projekt hogyan halad. Ez a szlovéneknek, a cseheknek és a lengyeleknek is támpont, és jelentősen befolyásolja a döntéseiket.
A két új paksi blokk 2026–27-ben indulhat
Az új paksi blokkok 2026–27-ben állhatnak kereskedelmi üzembe – mondta Süli János, a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterjelölt a kinevezése előtti tegnapi meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságában. A beruházás fix áras, a szerződésben szereplő 12,5 milliárd eurótól nem lehet eltérni, ebből 10 milliárd orosz hitel, 2,5 milliárd hazai forrás – közölte. A hitel kedvező, Magyarországnak joga van költségmentes előtörlesztésre, ha a hazai költségvetés helyzete ezt megengedi, vagy kedvezőbb feltételekkel lehet a piacon hitelhez jutni – hangsúlyozta a jelölt, hozzátéve, hogy a magyar állam már élt is az előtörlesztés lehetőségével. Süli János tavaly május óta, az előző kormányzati ciklusban is betöltötte a miniszteri posztot. A miniszterjelölt kinevezését 10 igen szavazattal, 3 nem és 2 tartózkodás mellett támogatta az Országgyűlés gazdasági bizottsága. A miniszterjelölt az év nagy feladatának a létesítési engedélykérelem benyújtását nevezte. Az Országos Atomenergia Hivatal nemzetközi szakértők bevonásával 15 hónapos határidővel bírálja majd el a mintegy 300 ezer oldalas dokumentációt. Ennek alapján az engedélyt 2019 végén vagy 2020 elején megkaphatja a beruházás, így tartható a módosított szerződésben szereplő 2026–27-es határidő – mondta. Felidézte, hogy már jogerősen megszereztek két nagy, fontos engedélyt, a környezetvédelmi, illetve a telephelyengedélyt, valamint mintegy 300 kisebb engedély is megvan az összesen szükséges 6000-ből.