Az év végéig még szankció nélkül legalizáltathatják ültetvényeiket azok a termelők, akik eddig nem jelentették be a korábban telepített gyümölcsösüket. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása szerint a gyümölcsültetvények telepítésének engedélyezésére, valamint a meglévő ültetvények nyilvántartására vonatkozó előírások ez év elején változtak meg.
A szabályozás előírja a gyümölcsültetvény-kataszter vezetését, amelynek felállításához a 2018. január elseje előtt telepített gyümölcsösöket is nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartási kötelezettség a 2500 négyzetmétert meghaladó ültetvényekre vonatkozik.
Hunyadi István, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Fruitveb) szakmai igazgatója lapunknak elmondta: korábban a földvédelmi törvény szabályai szerint árutermelő gyümölcsültetvényt csak meghatározott hatósági engedélyek birtokában lehetett telepíteni, ami a termelőknek is biztonságot jelentett. Ha ugyanis egy gyümölcsfaj szerepelt az adott terület termelői kataszterében, akkor a gazda is biztos lehetett abban, hogy jól prosperáló ültetvénye lesz.
Másrészt így az államnak is volt pontos képe az ágazatról. Ez a szigor később enyhült, így már elég a bejelentés, ám sokan ennek sem tettek eleget. Ugyan az illegálisan telepített ültetvények után a támogatások, az uniós pályázati lehetőségek sem járnak.
– Akik korábban engedély nélkül telepítettek gyümölcsöt, most rendezhetik jogállásukat, így később pályázati forrásokhoz juthatnak – fogalmazott a Fruitveb szakmai igazgatója.
A bodzát sokan hatósági engedélyek nélkül telepítették
Fotó: MTI/Varga György
Hogy a valóságban hány gazdálkodót és mekkora területet érinthet ez a lehetőség, nem lehet pontosan tudni. Az ágazati szakemberek tapasztalatai szerint a meggy és a bodza az a két kultúra, amely igencsak népszerű volt az engedély nélkül telepítők körében, mivel gyorsan termőre fordulnak, s voltak olyan évek, amikor az ipari felhasználásra szánt meggyért is magas árat fizettek a felvásárlók. A nagy haszon reményében pedig sokan a támogatásvesztés ellenére sem bajlódtak a bejelentési kötelezettséggel járó adminisztrációval. Becslése szerint a meggy esetében 2000-3000 hektárnyi illegális ültetvény lehet az országban, míg bodzából 1500-2000 hektárnyi.
A mostani lépésnek köszönhetően tisztán láthatnak a szakemberek és a kormányzat, ami Hunyadi István szerint a stratégiai döntések előkészítéséhez fontos. Vázolta: ma a termeléshez kötött támogatások iránti kérelmek alapján tudják megállapítani az ágazati szakemberek, hogy mely gyümölcsfajból hol és mennyit termelnek. Ám ezek az adatok sosem pontosak, hiszen minden évben vannak olyanok, akik késve nyújtják be az igényüket, s így kimaradnak a statisztikából.
