Nincs autós, aki nem érezte volna egyszer-egyszer büntetésnek, amikor a szeme előtt ereszkedett le a sorompó. A vasúti üzem a kívülállónak kiszámíthatatlan, nem lehet tudni, hogy néhány perc után ismét szabad lesz-e az út, vagy hosszú tízpercekig kell -e majd vesztegelni.
Emiatt előfordul, hogy a türelmetlen autós – szabálytalanul – megpróbál átsurranni az érkező vonat előtt.
Évente több tucat alkalommal bizonyosodik be, hogy jobb türelemmel kivárni a szabad jelzést.
Tavaly mintegy 10 százalékkal, 73-ról 66-ra csökkent a közúti átjárós balesetek száma – közölte a Magyar Idők kérdésére a MÁV. A személyi sérüléses esetek száma az előző évhez viszonyítva 35-ről 32-re csökkent, amelyek közül 16 volt halálos, 16 pedig sérüléssel járt, 14 vonaton utazó utas és 36 gépjárműben utazó személy sérült meg. A közutak összesen 5480 helyen keresztezik a vasúti pályát Magyarországon.
Ezek többségén, háromezer átjárónál semmilyen jelzés nem segíti az átkelést, igaz, hogy ezek nagyon kis forgalmú helyek. A legtöbb jelzős átkelőt, 1300-at csak lámpával szerelték fel, míg 950-et fél, 230-at pedig egész sorompóval.
Többségüket elektronika vezérli, de van még olyan, például a Rákospalota–Újpest állomástól nem messze, a Fő úti gyalogosátjárónál, ahol kézi kezelő – köznyelven bakter – működteti a sorompót.
A balesetek számának csökkenése a korábbi években végrehajtott fejlesztések eredménye. Ez a munka folytatódik, 5,8 milliárd forintból végeznek korszerűsítést, amelyet a veszélyes baleseti gócpontokon hajtanak végre.
A teljes projektben mintegy 170 sorompót korszerűsítenek LED fényforrások beépítésével, 53 balesetveszélyes átjáró vonatérzékelése válik korszerűbbé, és 99 vasúti átjárót figyelnek majd meg úgynevezett eseményvezérelt kamerákkal.
A közlekedő vonatokat és a vasúti pályát vizsgáló diagnosztikai rendszereket 86 helyszínen telepíti a MÁV.
A személyi sérüléses balesetek helyszínein tovább fejlesztették a jelzőberendezéseket: a fénysorompókat kiegészítették félsorompóval, vagy a fénysorompók izzóit kicserélték a jobban látható LED-es optikára.
Az eddigi korszerűsítések eredményeit elemezve a szakemberek azt találták, hogy arányaiban közel ugyanannyi baleset jut a félsorompós átjárókra, mint a fénysorompóval ellátott átjárókra. 2015-ben 17 nem biztosított átjáróban, ötven sorompóval biztosított átjáróban történt baleset, ezen belül harminc fénysorompó és 20 fény-félsorompónál volt. A közutat használók hibájából történő balesetek 76 százaléka biztosított, 24 százaléka nem biztosított útátjáróban történt.
Vasúti berendezés meghibásodásából eredő baleset hat éve nem történt.
Az útátjárós balesetek oka 99 százalékban az autóvezetők figyelmetlensége, a KRESZ előírásainak megszegése. A legtöbb balesetet a gyorshajtás, illetve vezetés közbeni telefonálás okozza. Kiemelt veszélynek vannak kitéve azok a gondatlan kerékpárosok és gyalogosok, akik anélkül haladnak át a kereszteződéseken, hogy körülnéznének.
Több esetben az átjáróban haladó vonat oldalának ütköztek közúti járművel, ami a gépjárművezetők figyelmetlenségét, a közlekedési morál alacsony szintjét bizonyítja.
Az átjárók azért különösen veszélyesek, mert egy vonat általános fékútja többszöröse egy gépjárműének. A vasúti pályán a járművek kerekei a síneken futnak. A két fém súrlódási együtthatója lényegesen kisebb, mint a közúton a gumi és az útburkolat súrlódási tényezője. A vasúti szerelvények tömege ráadásul sokkal nagyobb – a személyszállító vonat szerelvénye 200-400 tonna, tehervonaté lehet akár háromezer tonna is.
A vonatok általános fékútja vészfékezéssel ezer méter is lehet, a 120 km/óra sebességgel közlekedő vonat megállásához szerencsés körülmények között legalább 500-600 méter szükséges.