A szerkezet három ferde kábeles hidat, egy víz alatti alagutat, valamint három mesterséges szigetet foglal magába – ezekkel az adatokkal igazából nem sokat mondtuk a híd paramétereiről. Az összesen 55 kilométeres távolságot átfogó gigantikus építmény létrehozásának ötlete az 1980-as években merült fel, de a kivitelezésnek csupán 2009-ben álltak neki.
A San Franciscó-i Golden Gate hídnál hússzor hosszabb műtárgy a Gyöngy-folyó keleti oldalán található Hongkongot a folyódelta nyugati partján fekvő Csuhajjal és Makaóval köti össze. Eredetileg 2016-ra ígérték az átadást, de számos adminisztrációs és műszaki hiba hátráltatta a beruházást. A híd hongkongi végéhez épített mesterséges sziget például néhány méternyit elcsúszott a helyéről.
A végleges üzembe helyezés időpontja részben a hídhoz kötődő kikötői létesítmények elkészültétől függ. Az új közlekedési komplexumnak köszönhetően a korábbi négy óra helyett kevesebb mint egy óra alatt elautózhat az ott lakó Hongkongból Csuhajba – egyébként ez az első közös infrastrukturális projektje Guangdong tartománynak, Hongkongnak és Makaónak.
A világ leghosszabb tengeri hídjaként emlegetett alkotás megépítéséhez hatvan Eiffel-toronyra elegendő acélt – 420 ezer tonnát – építettek be. Kell is ennyi, hiszen a hidat 120 évre tervezték. A projekt ára, amely magában foglalja a mesterséges szigeteket, az összekötött utakat és az új határátlépőket, nem tisztázott, de egyes becslések szerint több mint százmilliárd jüan (15,1 milliárd dollár) lehet – olvasható a hongkongfp.com-on.
A szélviharoknak és a tájfunoknak is ellenáll
Fotós: Reuters
Az alagútra azért volt szükség, mert az igen forgalmas hongkongi nemzetközi repülőtér közelében szigorú magasságkorlátozás van érvényben, márpedig ha a víz felett vezetik tovább a forgalmat, akkor a pillérek a légi közlekedést veszélyeztetik. Az egyes hídszakaszokat úgy tervezték, hogy azok ellenálljanak a szélviharoknak és a tájfunoknak – ennek érdekében szélcsatornában maketteken tesztelték a várható környezeti hatásokat.
Az átkelőnek nincs hivatalos neve, de sokan egyszerűen a halál hídjaként emlegetik. A kétszer három sávos pálya építése során tíz ember vesztette életét – hongkongi törvényhozók éppen ezért aggatták ezt a nem túl hízelgő elnevezést az építményre. Az áldozatokon túl további 234-600 ember sérült meg az építkezés alatt. Sokak szerint az ár – mind emberéletben, mind pedig gazdaságilag – túl magas ahhoz képest, amit a gyorsabb átkelésért kapnak az emberek.
A világ leghosszabb hídjainak jelentős része Kínában épült – a világelső is ott található. A Danjang–Kunsan nagy híd néven ismert alkotás nemcsak a 165 kilométeres hosszúsága miatt érdekes, hanem azért is, mert ezen az építményen vonat jár. A 8,5 milliárd dollárból épült komplexumon négy éven át naponta tízezer ember dolgozott. A 2010-ben átadott műtárgyon 2011-től járnak a vonatok – azóta birtokolja a világ leghosszabb hídja büszke címet.
Európa legismertebb ilyen jellegű alkotása az Öresund híd, amely egy kombinált közúti-vasúti híd az Öresund-tengerszoros felett. A 7845 méteres átkelő Dánia fővárosát, Koppenhágát köti össze a svédországi Malmővel. Maga a híd a két part közötti távolság mintegy felét teszi ki, a maradékot a Peberholm nevű mesterséges sziget (4055 méter), az onnan a dán oldalra vezető alagút (4050 méter) és a dán oldalon létesített mesterséges félsziget (430 méter) hidalja át.
A vén kontinens leghosszabb hídja a lisszaboni Vasco da Gama híd, amely viaduktjaival együtt 17 kilométeres. A mindössze másfél év alatt megépített átkelőt az 1998-as világkiállítás előtt adták át – ekkor volt az 500. évfordulója annak, hogy a névadó, Vasco da Gama felfedezte az Indiába vezető hajóutat.
