Az elnök elmondta: tovább javult a magyar gazdaság megítélése azzal, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) több évre visszamenőleg módosította a főbb mutatókat. A KSH a 2015. évi GDP növekedési ütemet 3,1 százalékról 3,4 százalékra, a 2016. évit 2 százalékról 2,2 százalékra emelte. Ez kedvezően befolyásolta a fajlagos államadósság mutatókat is – tette hozzá.
A magyar gazdaság növekedési üteme tavaly nagyságrendileg megfelelt az átlagos uniós teljesítménynek. Az előző évinél alacsonyabb növekedés egyik meghatározó oka az uniós források alacsonyabb felhasználása volt, ami közvetlen hatással volt a bruttó állóeszköz felhalmozás alakulására is, termelési oldalon pedig az ipar és építőipar teljesítménye maradt el jelentősebben a 2015. évitől, a mezőgazdaság és a közösségi szolgáltatások értékének kis mértékű növekedése mellett – fejtette ki. Tavaly az ÁSZ ajánlásaival összhangban kiemelt cél lett a munkát terhelő adók csökkentése. A költségvetés stabilitásához jelentősen hozzájárult az adófehérítés – mondta az elnök.
A versenyképesség terén már látszik az előrelépés, továbbra is versenyképességi hátrány azonban, hogy Magyarországon még mindig magas a munkát, a béreket terhelő adók és járulékok szintje. A magyar adóterhelés 49 százalék alá csökkent, és a 2018-as költségvetés szerint tovább folytatódhat a mérséklés. A környező országok szintje és az EU-tagállamok 44 százalék körüli átlaga azonban még mindig alacsonyabb ennél, amihez közelíteni indokolt, ez tovább javíthatja az ország versenyképességét.
A centralizációs arány növekedési trendje megfordult, és a 2015-ös 48,2 százalékhoz képest 3,4 százalékponttal csökkent, amiben a kormány adópolitikai intézkedései és a munkajövedelem adóterhelésének csökkenése tükröződik. A jelentős csökkenés a GDP előző évhez képest mérsékeltebb növekedése mellett következett be. Ezzel párhuzamosan az újraelosztási arány is csökkent tavaly az előző évi 50,2 százalékról 3,5 százalékponttal, 46,7 százalékra.
Az ÁSZ elnöke szerint 2018-ban további lehetőségek lesznek a gazdaság fehérítésére és az adóbeszedés hatékonyságának növelésére, amit célszerű lenne összekapcsolni a munkát terhelő adók és járulékok átgondolt csökkentésével, az adótömeg fenntartása mellett.
A tavalyi folyamatok közül Domokos László kiemelte, hogy tovább csökkent a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatottak száma tavaly a rendszerváltás óta a legmagasabb volt, és ezek a folyamatok 2017-ben is folytatódnak. A foglalkoztatási ráta tavaly 72,1 százalékra nőtt, első alkalommal haladta meg az EU tagországainak átlagát.
A teljes munkaidőben alkalmazottak nemzetgazdasági bruttó átlagkeresete 6,1 százalékkal nőtt, az emelkedő tendencia idén is folytatódott. A keresetek alakulását a munkaerő-piaci hatások mellett számos kormányzati döntés is befolyásolta.
Kitért arra is, hogy a központi alrendszer bevételei a módosított előirányzotthoz képest 2016-ban túlteljesültek. A gazdálkodó szervek és a lakosság befizetései, a kamatbevételek meghaladták a tervezettet, a fejezeti kezelésű előirányzatok EU-támogatása, a fogyasztási adók, illetve az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések alulteljesültek. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az áfa rendkívül érzékeny terület, mivel ez adja a központi költségvetés bevételeinek legnagyobb tételét. Már néhány százalékpontos csökkentés is jelentős lyukat okozhat a költségvetésben, ráadásul hoszú távon nem feltétlenül jelenik meg a lakossági árakban.
Az államadósság nominálisan 2016-ban is nőtt, a GDP arányához viszonyított mutatók ugyanakkor javultak: a hazai módszertan alapján számított mutató a GDP 72,3 százaléka volt, 0,4 százalékponttal csökkent 2015-höz képest, az uniós módszertan szerinti pedig 73,9 százalék, 0,8 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
A kormányzati szektor GDP-arányos adósságának változása 2016-ban a hazai és az uniós adósságszabályoknak egyaránt megfelelt. Az államadósság szerkezetében a forinteszközök aránya tovább emelkedett, az államadósság devizaaránya a 2011-es 52 százalékról 2018 végére 22 százalék közelébe csökkenhet.
A nemzetgazdasági beruházások értéke jelentősen visszaesett. Az export volumene 3,4 százalékkal, az importé 2,9 százalékkal haladt meg a 2015. évit. Az infláció extrém alacsony, 0,4 százalék volt, és a jegybanki alapkamat is stabilan alacsony szinten állt. A nemzetközi környezet is segítette a gazdaságpolitikai célok elérését – ismertette Domokos László.
Makkai Mária felügyeleti vezető elmondta, az államháztartás központi alrendszerének bevételei 18 229,9 milliárd forintra, kiadásai 19 054,9 milliárd forintra teljesültek, a pénzforgalmi hiány 825 milliárd forint volt, ami a GDP 2,3 százaléka.
A zárszámadási törvényjavaslat megbízható és szabályszerű. A központi alrendszer előirányzatainak teljesítése megfelel a jogszabályi előírásoknak, a hiány és államadósság alakulása a törvényi előírásoknak, illetve az uniós feltételeknek.
A központi költségvetés részét képező központi költségvetés, a társadalombiztosítások pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok bevételei és kiadásai nem tartalmaznak lényeges hibát, a számadatok megbízhatóak. Az ellenőrzés hibákat tárt fel az ellenőrzött szervezetek mintegy harmadánál, amelyek szabályozási hiányosságokhoz, a gazdálkodási jogkörök nem szabályszerű gyakorlásához kapcsolódnak. A szabálytalanságok megszüntetésére az ÁSZ levélben szólította fel az érintetteket.