Haladéktalanul vissza kell fordítani azt a folyamatot, amelyben évek óta csökken a magyar vállalkozások piaci jelentősége a kiskereskedelemben, mert egészségtelen és nem kívánt nemzetgazdasági hatásai lehetnek annak, hogy az élelmiszer-forgalmazás 60 százalékát itthon a multinacionális áruházláncok uralják – jelentette ki a Magyar Időknek a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára.
Neubauer Katalin elmondta, érdekképviseletük szerint immár minden eszközre szükség van ahhoz, hogy megállítsák a kisebb hazai cégek számának csökkenését az 50 hónapja folyamatosan bővülő szektorban. Úgy vélekednek, a hazai kereskedelem védelme nélkül tovább csökken a magyar termékek disztribúciója, lassan eltűnnek a regionális és tradicionális ízek, megszűnik a kereskedelmi paletta sokszínűsége, és kikopik a köztudatból a mindennapi kenyér fogalma.
A multinacionális láncok térnyerése ellehetetleníti a kevésbé tőkeerős kisebb vállalkozásokat
– Ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy javaslatainkat a döntéshozókkal elfogadtassuk – szögezte le.
– A vásárlási szokások markánsan átalakultak, amit a piacnak megfelelő tempóban követnie kell. Hátrányban vannak viszont a kevésbé tőkeerős kisvállalkozások, amelyek közül tavaly 4600-an szüntették be a működésüket. Folyamatosan koncentrálódik a piac, míg különösen vidéken a helyi boltok árbevétele csökken, kiadásaik pedig nőnek – mondta a főtitkár.
Megjegyezte, a kisboltok áremelési kényszerben vannak, ami oda vezethet, hogy előbb-utóbb veszélybe kerül a kistelepülések élelmiszer-ellátó rendszere, amennyiben nem születnek segítő intézkedések a napi fogyasztásicikk-kereskedelemben. Rámutatott, a munkaerőhiány miatt hatalmas nehézségekkel küzdenek a kicsik, mert hiába történt ágazati szinten átlagosan 15 százalékos béremelés, képtelenek versenyezni a diszkontok bérajánlatával.
Forrás híján pályázati támogatásra van szükség a megfelelő jövedelemcsomagok összeállításához, amelyek nélkül bizonytalanná válhat a kkv-k hosszú távú működése – vélekedett.
Ez a főtitkár szerint amiatt is fontos, mert a 3000 fő alatti kistelepüléseken, ahol összesen mintegy 3 millió lakos érintett, egymást szorongatják a helyi kereskedők, a legtöbbjük azonban egy idő után bezár, ami költségvetési bevételkiesést jelent.
– Többször felhívtuk a kormány figyelmét arra, hogy a védhető és vállalható pozitív megkülönböztetés, a célzottan kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások pályázati rendszerének kialakítása nélkül el fognak fogyni a hazai szereplők a területről – állapította meg Neubauer Katalin.
Ezért javaslatot tettek például az energiahatékonyságot növelő hűtőberendezések csereprogramjára vagy a humán erőforrás fejlesztését és a bérfelzárkóztatást, a diákok, nyugdíjasok foglalkoztatását elősegítő pályázatokra is.
Vádaskodik az Index
Több csúsztatást, téves információkat tartalmaz az Index.hu tegnapi cikke, amelyben más szervezetek mellett a nemzeti kereskedelmi szövetséget álcivil szervezetként írják le, amely a szakmai érdekek képviselete helyett a valóságban a kormány nézeteit propagálja. A valótlanságok miatt helyreigazítást kértünk a portáltól – jelentette ki a főtitkár. Neubauer Katalin szerint megtévesztő az ellenzéki médium azon állítása is, hogy az MNKSZ-t Szatmáry-Jähl Angéla, Szatmáry Kristóf fideszes képviselő édesanyja vezeti, a szervezet elnöke valójában Gablini Gábor, a gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó Gablini-csoport tulajdonosa. A szövetség kizárólag hazai tulajdonú kereskedelmi tevékenységeket folytató vállalkozásoktól származó tagdíjakból tartja fenn magát, semmilyen központi támogatást nem kapunk, ellentétben azzal, ahogy azt az Index sugallta.
