A gazdák számára egyértelmű, hogy kutyájuk észleli az érzéseiket és megfelelő módon válaszol rájuk: ha a gazda szomorúan üldögél, a kutya az ölébe teszi a fejét, nagy szemekkel nézi az arcát, simogatásért böködi a kezét. Ennek alapján feltehető a kérdés, vajon képesek-e empátiára a családi kutyák, vagyis átveszik-e mások – főleg gazdáik – akár pozitív, akár negatív érzelmeit? Azaz ha a gazda szomorú, akkor az ebek is szomorúak lesznek? Mivel ez a jelenség viselkedéstesztekben nehezen vizsgálható, a kutatók kérdőíves módszert alkalmaztak. (Az ELTE tájékoztatása szerint a magyar kutatás elsőként használt olyan kérdőívet, amellyel vizsgálni lehet, hogy a gazdák hogyan vélekednek kutyáik érzelmi reaktivitásáról.)
A közel háromezer kitöltött kérdőív eredménye alapján úgy tűnik, hogy azok a kutyák, akiket gazdáik saját érzelmeikre reaktívabbnak értékeltek, más kutyák viselkedésére is érzékenyebbek. Bár az empatikusabb gazdák nagy beleérző képességet tulajdonítanak kedvencüknek, ez adódhat abból is, hogy másként értékelik kutyájuk viselkedését, mint egy kevésbé érzékeny személy, hiszen gyorsabban, pontosabban és intenzívebben dolgozzák fel mind az emberek, mind pedig a kutyák arckifejezéseit.
A kutyák csak a gazdáikra rezonálnak, vagy az idegenek reakcióira is empatikusan reagálnak? – vetődik fel az emberben. – Korábbi kutatásokból tudjuk, hogy a kutyák érzékenyek az emberi érzelmi kommunikációs jelzésekre, azonban ezeket (akár egy tárgyválasztási helyzetben) inkább figyelembe veszik akkor, ha azokat gazdáik mutatják, mint amikor egy idegen. Elsősorban a kutyák gazdáik felé megnyilvánuló empátiáját szeretnénk kimutatni, de nem zárható ki, hogy általános jelenségre bukkanhatunk – tájékoztatta lapunkat Szánthó Flóra doktorandusz hallgató, a PloS One folyóiratban megjelent közlemény első szerzője.
A Scientific Reports tudományos folyóiratban pedig arról írtak, magyar kutatók a világon először mutatták ki, hogy a tanulás jelentősen befolyásolja az azt követő alvás alatt a kutyák agytevékenységét. A Magyar Tudományos Akadémia, az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatói által nemrégiben kifejlesztett technológiának köszönhetően megfigyelhetik a kutyák alvás alatti agytevékenységét. Az ilyen módon rögzített agyhullámokból megtudhatjuk, hogy a kutyák feldolgozzák-e, és ha igen, hogyan, azokat az élményeket, amelyek közvetlenül alvás előtt érik őket.
– Eredményeink bebizonyították, hogy új vezényszavak tanulása után a kutyák alvás alatti EEG-spektruma megváltozik – magyarázza Kis Anna, a tanulmány első szerzője.
Méréseik szerint a non-REM alvás alatt (amelyet gyakran nevezünk mélyalvásnak) megnőtt a delta-aktivitás (a lassú agyhullámok aránya), és csökkent az alfa-aktivitás (a gyors agyhullámok aránya). Ez arra utal, hogy a tanulást követően mélyebben alszanak a kutyák. Egy másik eredmény arra utal, hogy a kutyák esetében is van tényleges kapcsolat a tanulás és az alvás között. Ez természetesen nagyon fontos mind a munkakutyák képzése szempontjából, mind azoknak a gazdáknak, akik tanítani akarják kutyájukat. Ugyanakkor ezek pusztán az első eredmények ezen a területen – olvasható az ELTE anyagában –, valószínűsíthető, hogy a különböző tanulási helyzetek és az ezekhez tartozó memóriakonszolidáció más és más módon áll kapcsolatban az alvással.