Elmondta: az Európai Bizottság 2018 szeptemberében mintegy 158 milliárd forint uniós pénzt utalt át Magyarországnak, és az államháztartás központi alrendszere hozzávetőleg 150 milliárd forintos többletet ért el. „Ez beszédes szám, mert ha az uniós átutalások nélkül nézzük az államháztartás központi alrendszerének szeptemberi pozícióját, akkor az nullszaldós lett volna” – mutatott rá Banai Péter Benő, hozzátéve, „ minden hónapban kiegyeznék azzal, hogy ha nullszaldós lenne a költségvetés egyenlege”.
Kiemelte: a GDP növekedési ütemével majd dobogós helyen tudunk végezni, az idei év első felében 4,7 százalékos a gazdaság bővülése, most már mindenki akkor jár el helyesen, ha érdemben 4 százalék, vagy afölötti növekedést vár ez évre.
A költségvetés helyzetét az unós támogatások nélkül is úgy látja a tárca, hogy az eredeti hiánycél teljesül, hiszen a költségvetés bevételi oldalán látszódnak a gazdasági növekedés pozitív hatásai, lenyomatai – fűzte hozzá.
A növekedés együtt járt a foglalkoztatottak számának emelkedésével, a bérek nagyon jelentős növekedésével, és ezzel együtt a központi bevételeinél többleteket láthatunk. „Több területen arra számítok, hogy a jóváhagyott költségvetést meghaladó bevételeket láthatunk az év végével” – mondta Banai Péter Benő.
Jelezte: a gazdaság kifehérítését célzó intézkedések is többlet bevételeket hoztak a büdzsének, például az áfá-ból származó bevételek majdnem 400 milliárd forinttal haladták meg az előző év azonos időszakának adatait.
Banai Péter Benő rámutatott: a lakosság esetében a nagyobb jövedelem többlet fogyasztást is eredményez, a tárca azzal számol, hogy a lakossági fogyasztás 5 százalékkal bővül az idén.