Nem szabad lemondani az állami tulajdonú mobilszolgáltató létrehozásáról a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Lázár János Hódmezővásárhely-Szikáncson, egy lakossági fórumon beszélt a távirati iroda tudósítása szerint arról, hogy korábban a privatizáció miatt voltak óriásiak a gáz- és villanyszámlák, a rezsicsökkentést pedig azért lehetett végrehajtani, mert ezek a cégek részben állami tulajdonba kerültek. Fontos eredménynek nevezte, hogy sikerült állami kézbe venni az 1994 és 1998 között privatizált közműszolgáltatásokat.
Állami tulajdonban lévő mobilszolgáltató viszont nem működik, ami Lázár szerint azért volna fontos, mert a széles sávú internet közösségi alapszolgáltatás.
Amennyiben a Fidesz megnyeri a választásokat, a következő ciklusban újra megpróbálkozna a nemzeti tulajdonú mobilszolgáltató létrehozásával. A tapasztalatok szerint ugyanis minél hátrányosabb helyzetben van egy település, annál rosszabb a távközlési szolgáltatás minősége. A miniszter közölte azt is, hogy a kormány a lehető legtöbb közigazgatási szolgáltatást szeretné elektronikusan intézhetővé tenni, összesen 170 milliárd forintot fordítanak erre a célra.
A miniszter által felvetett téma nem számít újdonságnak, a kormány már régóta drágállja a hazai távközlési szolgáltatásokat. Habár az árak pontos, nemzetközi összehasonlítása a megszámlálhatatlan tarifacsomag miatt nem egyszerű, annyi biztos, hogy a hazai díjszabások valóban a legmagasabbak között vannak. Emellett viszont figyelembe kell venni azt is, hogy a világ egyik legjobbja a magyarországi mobil- és vezetékes hálózat lefedettsége és minősége.
Alapvetően kétféleképpen jöhet létre állami távközlési vállalat. Egyfelől új cég alapítása merülhet fel, és erre már volt is példa 2012-ben. Az MPVI Mobil Zrt. konzorciumként jött létre, amelyben az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. és az MFB Invest pénzintézet 45-45 százalékos részesedéssel összesen félmilliárd forinttal, a Magyar Posta pedig 10 százalékkal vett részt. A cég azonban soha sem kezdte meg a szolgáltatást, mert a Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a 12,7 milliárd forintos frekvenciavásárlását. Az MPVI Mobil meg is szűnt 2013 végén, amikor a két nagybefektető kiszállt, a fennmaradó hányad pedig beolvadt a Magyar Posta Zrt.-be.
A másik lehetőség a közműszolgáltatás területén végbementek példájára a felvásárlás, ami mellett szól, hogy a viszonylag kicsi és telített piacra nehéz volna új cégnek belépnie. A piacvezető Magyar Telekom kétséges, hogy eladósorba kerülne, a Telenor és a Vodafone viszont kevésbé jó helyzetben van. Mindkét cég kivonulásáról merültek már fel iparági pletykák és azok cáfolatai is. Szóba jöhet esetleg a Digi vagy a NordTelekom felvásárlása is. Utóbbi kapcsán az elmúlt hetekben felröppent a hír, hogy a CIG vagy az Appeninn szállna be, ám ezt később hivatalosan cáfolták.
Megszűntek a kékszámok
Nem használható január 1-jétől a hazai kékszámszolgáltatás – emlékeztetett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. A kékszámokat 1997-ben vezették be, hogy vezetékes telefonról a 40-es előhívójú számok az ország bármely pontjáról a helyi hívás díjáért legyenek elérhetők. Jellemzően a cégek ügyfélszolgálatai alkalmazták. A helyi és a távhívás díjkülönbözetét a hívott fél fizette, de gyakran a szolgáltató a hívás teljes díját mégis a hívó félre hárította. A sokasodó panaszok, valamint a mobiltelefonálás és az internetes elérhetőség elterjedése is indokolta a kékszámok kivonását. A cégek különböző termékein vagy tájékoztatóin még látható esetleg 40-es hívószám, ilyenkor a társaság weboldalán érdemes tájékozódni.