Minden bizonnyal sok első lakását megvásárolni tervező budapesti fiatal fogja a fejét mostanában a folyamatosan emelkedő ingatlanárakat látva. Lapunk olvasója is olyan helyzetbe került, hogy a majd két éve tervezgetett lakásvásárlását kényszerűen inkább elhalasztja. Azzal szembesült ugyanis, hogy a szülői segítséggel és hitellel most rendelkezésére álló, legfeljebb 21-22 millió forint olyannyira „elértéktelenedett”, hogy az elmúlt időszak áremelkedése miatt már nem tud belőle másfél szobás kis lakást vásárolni úgy, hogy ne kelljen egészen a város szélére költöznie.
Bár olvasónk elhúzta a keresgélést, de a problémával valószínűleg nincs egyedül: az elmúlt évek drágulása oda vezetett, hogy húszmillió forint körül már csak számos kompromisszumot megkötve lehet lakást venni a fővárosban. Az áremelkedés ugyanis épp a nagyon keresett kisebb lakásoknál a legmarkánsabb.
A jelenséget jól mutatja az Ingatlan.com lapunk részére készített összeállítása, amely szerint a jelenleg kínált mintegy 46 ezer budapesti lakásnak mindössze öt százalékát hirdetik húszmillió forintnál és 16 százalékát 25 milliónál kevesebbért. E szempontból az I., a II. és az V. kerületben a legrosszabb a helyzet, ahol gyakorlatilag nincs értelmezhető kínálat a legfeljebb húszmilliós árkategóriában, akármilyen méretű vagy állapotú otthont keresnénk is. A hirdetési oldal adatai ugyanakkor e lakások népszerűségét is jól mutatják: az érdeklődések 40 százaléka esik a legfeljebb 25 millió forintért keresők csoportjába.
A kínálat szűkössége és a nagy érdeklődés szempontjából a külső kerületek olcsó lakásainál a legellentmondásosabb a helyzet: a X. és a XIX. kerületben a kínálat ötöde érhető el húszmilliónál olcsóbban, de ezekre a lakásokra érkezik a keresések fele, a XX. kerületben csaknem egyharmadnyi ilyen jellegű kínálatra jut az érdeklődések kétharmada, és hasonlóan koncentrált a csepeli és a XXIII. kerületi piac is. Ha a 25 millió forintos ársávot nézzük, akkor Újpesten, Budafokon és a XVI. kerületben a legkiélezettebb a helyzet.
– A külső kerületek egyre jobban felértékelődnek. Ez egyben azt is jelenti, hogy itt a legnagyobb a verseny a kerületekben található megfizethető lakásokért, mert itt még van számottevő kínálat is, amelyből lehet válogatni – mondta a Magyar Időknek Balogh László, a hirdetési oldal vezető gazdasági szakértője.
Szerinte az átlagos alapterületet tekintve is látszik, hogy ugyanazért a pénzért a külső kerületekben nagyobb lakás vásárlására van lehetőség, ezért is egyre inkább előtérbe kerülnek a periféria városrészei. Az adóhivatal 2018-as forgalmi adatait feldolgozó OTP Lakóingatlan-értéktérkép szerint a nyolc belső kerületben legfeljebb egy garzonra futná húszmillió forintból – sőt az I., a II. és az V. kerületben inkább csak egy minigarzonra –, igaz, a peremkerületekben akár egy kétszobás lakás is kitelik ebből az összegből. A XXIII. kerület átlagárai alapján elméletileg ott akár egy 70 négyzetméternél nagyobb otthonra is futja ennyi pénzből.
– Valóban az a helyzet, hogy a pesti peremkerületek kivételével húszmillió forintért már nem lehet garzonnál nagyobb lakást vásárolni Budapesten – mondta lapunknak Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője. Mint kifejtette, a hetvenes évektől nagyobb számban épült lakótelepi és téglalakások közül nagyon sok 46–59 négyzetméteres, egy plusz egy vagy két félszobás, esetleg két egybenyíló szobás otthon. Egy fiatal párnak vagy egy egy-kétgyerekes családnak némi kompromisszummal megfelelő, de egyáltalán nem magas színvonalú lakások ezek, azonban a külvárosok kivételével már legalább 25 millió forintot kérnek közülük még a panelekért is.
A szakember a drágulás okának elsődlegesen a befektetői vásárlásokat és a belső kerületekben az utóbbi években igencsak elterjedt, rövid távú lakáskiadást (Airbnb-t) tartja, hiszen az efféle tevékenységre éppen a nem túl nagy otthonok a legmegfelelőbbek. Balla Ákos a fővárosi áremelkedés mértékét érzékeltetve azt mondta: két éve 20-25 millió forintért még akár új építésű másfél-kétszobás kislakást is lehetett vásárolni, ám ezek azóta már 8-10 millió forinttal többe kerülnek. Így az ötszázalékos forgalmi adó hatályának meghosszabbítása csak a nagyobb mértékű drágulást akadályozza meg, de nem fékezi a lakásárak további növekedését.