Jövő május végéig van idejük a kis- és középvállalatoknak, hogy eleget tegyenek az Európai Unió új adatvédelmi előírásainak. A szabályok értelmében a személyes adatok védelme alapjog, azt a szolgáltatóknak mindenki számára garantálniuk kell – hangzott el a Microsoft csütörtöki sajtóbeszélgetésén. A cég várakozása szerint a határidő közeledte jelentős élénkülést hozhat a hazai vállalati informatikai szolgáltatások piacán. Az elérhető előrejelzések szerint a teljes hazai piacon rövid távon hagyományos informatika beszerzésekre, vagyis az egyes programok megvételére nagyjából ugyanannyit költenek, miközben a felhőalapú szolgáltatások piaca közel harmadával bővülhet.
Mint azt Vass Gábor, a cég vállalati és partnerkapcsolati üzletágának vezetője elmondta, a tapasztalatok szerint az ilyen szolgáltatások iránt élénk a kereslet, mivel a cégek így sok adminisztratív feladatot tudnak kiváltani, és a szolgáltatást gyorsan be is lehet vezetni a napi működésbe. Mivel a felhőszolgáltatás esetében az ügyfelek nem megveszik a programot, hanem előfizetnek, Vass elmondása szerint sokkal nagyobb a rugalmasság, ezért is várható a jelentős felfutás a keresletben. A Microsoft költségszámítása szerint egy átlag 70 fős kkv-nak a licencalapú Office szolgáltatásra való áttérés nagyjából három hónap alatt megtérül.
Ugyancsak jelentős lökés lehet a felhőalapú szolgáltatásokra való váltásban, hogy az új uniós költségvetési ciklusban már ilyen szolgáltatásokhoz is lehet támogatott forrást kapni. Vass kiemelte, egy kkv-nak azért is érdemes leszereződnie a szolgáltatóval, mert ezzel a működését érintő szakemberhiány is jelentős részben áthidalható. Az európai 33 százalékkal szemben a magyar kkv-knak kevesebb mint negyede alkalmaz rendszergazdát, amelynek mostanra egyértelmű indoka a területet különösen erősen érintő munkaerőhiány.
Komoly számítástechnikai beruházásra van szükség a magyar irodákban
A digitalizációt azonban hátráltatja a működéshez használt eszközök minősége is. A Microsoft felmérése szerint a kkv-k eszközparkja Magyarországon sok esetben elavult. Míg Európában 18 százalék az ötévesnél régebbi géppel dolgozó vállalkozások aránya, nálunk ez 29 százalék, és eddig a kisebb cégek nem is nagyon áldoztak technológiai színvonaluk emelésére. Amíg az európai kkv-k 36 százaléka ítélte meg úgy, hogy a szükségesnél kevesebbet fordít ilyen célokra, a magyar cégeknek ennél 10 százalékkal nagyobb aránya számolt be arról, hogy nem költ erre a célra eleget.
A régióban még ennél is rosszabb a helyzet. A lengyel cégek 47, a szlovákok 43, a románok 55 százaléka látja úgy, hogy fejlesztenie kellene. Mint azt kérdésünkre Vass Gábor kifejtette, továbbra is jelentős piaci részesedése van itthon a Microsoft Windows XP – immár nem támogatott – operációs rendszerének, és a lopott szoftverek aránya általában is számottevő. Vass kiemelte, épp a felhőalapú, kisebb és ezáltal átláthatóbb költségű szolgáltatások miatt ezen a téren is érzékelhető a javulás.
Szintén pozitívum, hogy a hazai vállalatok nagy arányban tenni is szeretnének működésük fejlesztése érdekében. A hazai cégek 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy növelni szeretné informatikai költését, amely jócskán meghaladja az európai átlagot. Ennél magasabb arányban számoltak be viszont fejlesztési tervekről a román és a lengyel vállalatok.
