Akadozik a magyar hízott szarvasmarhák exportja. A gazdák arra panaszkodnak, hogy nem tudják eladni az állataikat, a felvásárlók újabb és újabb időponttal hitegetik őket, az állatokat eközben etetniük kell, ami az elmaradt bevételen kívül jelentős pluszköltséget eredményez. Márton István, a Magyar Hereford, Angus, Galloway Tenyésztők Egyesületének vezetője lapunknak elmondta: jó minőségű húsmarha két részben értékesül, az egyik a választott növendékborjú. Ez esetben nincs gond az értékesítéssel, a jelentős – elsősorban török – érdeklődés az elmúlt hónapokban az árakat is felhajtotta.
Ezzel szemben a felnőtt hízómarhánál – ami a gyakorlatban 5-600 kilós bikát jelent – valóban akadozik a felvásárlás. A szakember szerint mindez elsősorban a szíriai háború hatásaként értékelhető. – Szíriában háború van, a magyar hízott marhának viszont hagyományosan szíriai arab kereskedők a felvásárlói. A harcok és a zavargások miatt a korábban negyedévente érkező hajók késnek, illetve elmaradnak – mondta. A négy negyedév alatt korábban a teljes éves hazai állományt felvásárolták az arab kereskedők.
A probléma egyébként nem csak a magyar gazdákat érinti, a déli államokban – Horvátországban és Szlovéniában – is hasonló gondokkal küszködnek az állattartók. Márton István szerint a rendszertelen felvásárlás a kistermelőket érinti a legérzékenyebben. Az állatok idővel túlnőnek és értékükből is veszítenek, s a gazdák takarmányköltségei is emelkedhetnek.
Szerinte hosszú távú megoldást egyedül az jelentene, ha Törökország megnyitná a piacát a magyar felnőtt hízómarha előtt is. Az egyesület két hete kérte a Földművelésügyi Minisztérium segítségét; Márton István szerint a helyzetet ugyanis csak erős agrárdiplomáciával lehet erősíteni. – Magyarország részéről érezhető a szándék, s a török féltől is olyan jelzések érkeznek, amelyek bizakodásra adnak okot – emelte ki. – Gyakorlatilag ma már semmi sem indokolja a török importstopot, a Dél-Amerikából szállított szarvasmarha sokkal nagyobb állategészségügyi kockázatot jelent, mint a magyar.
A szíriai háború miatt késnek a hajók, a gazdák nem tudnak túladni az állományon
Ha megnyílna a török piac, kiszámíthatóbb lenne az értékesítés: január elsejétől december végéig folyamatosan tudnánk hízott marhát exportálni. Ezáltal megszűnnének a negyedéves csúcsok és a folyamatos áringadozás is – jelezte a szakember.
Szerinte bár a belső piacon is lenne igény a jó minőségű marhahúsra, a viszonylag magas ár miatt azonban még hiányzik a fizetőképes kereslet. A magyar húsipar gyakorlatilag képtelen lenne feldolgozni azt a mennyiségű marhát, amit exportálunk. A vágóhidak amellett, hogy végesek a kapacitásaik, jelentős finanszírozási gondokkal is küszködnek. –Az állattartók hiába vinnék vágóhídra a bikákat, előfordulhat, hogy a pénzükre 60–90 napot kell várni, vagy rosszabb esetben egyáltalán nem fizet a feldolgozó – mondta. Hozzátette: a hazai hízottbika-tenyésztők ahhoz szoktak, hogy a külföldi felvásárló azonnal fizet.
Drágultak a növényi termékek
Tovább emelkedtek januárban a mezőgazdasági termelői árak. Az egy évvel korábbi szinthez képest 4,8 százalékos emelkedést mért a Központi Statisztikai Hivatal. Az áremelkedést az előző hónapokhoz hasonlóan most is elsősorban a növényi termékek drágulása hajtotta. A januári statisztika szerint ezen termékek ára 10,5 százalékkal drágult az előző évhez képest. A gabonafélék ára januárban 4,9 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban, a gyümölcsök pedig 23 százalékkal drágultak, a burgonya ára pedig további 54 százalékkal emelkedett. Az élő állatok és az állati termékek ára viszont 4,7 százalékkal csökkent. Ezen belül a vágósertés felvásárlási ára 5,1 százalékkal lett alacsonyabb, míg a tej 11,2 százalékkal volt olcsóbb idén januárban. (MI)
