Hihetetlen, de igaz: 2016-ban a magyar–szlovén vasúti határállomást, Hodost úgy villamosította európai uniós forrás felhasználásával a szlovén fél, hogy ott dízelmozdony segítsége nélkül a magyar áramnemű mozdonyt nem lehet szlovén áramneműre cserélni – mondta a Magyar Időknek Kovács Imre, a Rail Cargo Hungaria (RCH) vezérigazgatója.
Vagyis nemcsak arról van szó, hogy a vonatok nem tudnak megállás nélkül áthaladni egyik országból a másikba – ahogy ez Európa nyugati felén megszokott és hagyományos –, de a villanymozdonyokat külön még át is kell vontatni az egyik villamosított vonalról a másikra. Ezért a szolgáltatásért a szlovén vasút alkalmanként 50 euró díjat kér.
Hasonló elképesztő történet, ami két európai uniós ország határán eshet meg 2016-ban: egy idén decemberben modernizálás után újranyíló lengyel–német határátmeneten minden vonatnak meg kell állnia majd a nyílt vonalon, hogy a vonatbefolyásoló berendezést a mozdonyvezető átkapcsolja egyik ország rendszeréről a másikra.
– Az pedig már az abszurditás határát súrolja – folytatta Kovács Imre –, hogy míg a térségben sokszor a vasúti határok átjárhatóságának elemi feltételei is hiányoznak, arról kell vitatkoznunk Brüsszellel, elvárható-e a szomszédos országok nyelvének alapszintű ismerete azon mozdonyvezetőknél, akik a szomszédos országok határállomásáig továbbítják a vonatokat. Vagyis például hogy Romániába csak olyan mozdonyvezető vihetné át a szerelvényt, aki tud románul.
A közúti szállítással szemben nagy a versenyhátrány
Az RCH vezetője szerint csak remélhetjük, nem az lesz a jövő, hogy az egyik ország határállomásáról kitolják a vonatot az államhatárig, a másik országból érkező mozdony pedig behúzza azt a másik ország határállomására – miközben a közúti szállítás során a kamionvezetők bármiféle igazolt nyelvtudás és megállás nélkül bejárhatják egész Európát.
Nehezen érthető, hogy az EU miért finanszíroz olyan határátlépést segítő beruházásokat, amelyek aztán a mindennapok során nem működnek.
A vasúti liberalizáció papíron egyenlő feltételeket teremtett az EU-n belül, azonban az, hogy ebben ki hol tart, annak a függvénye, milyen infrastrukturális alapokról indult – mondta Kovács Imre. Nyugaton már 1500 méteres tehervonatokat, vezető nélküli szerelvényeket terveznek, és a vasúti szállítmányok határokon át, csak árufuvarozásra használt korridorokon haladnak.
Eközben térségünkben teljesen normális, hogy kerülő út nélkül hónapokra, sőt évekre ellehetetlenül a vasúti árufuvarozás pályaépítések miatt.
