– Ahogyan minden bevételszerző tevékenységet, így a magánlakás-megosztó szolgáltatást, az airbnb-s lakások kiadását is szabályozza az állam, annak érdekében, hogy a piaci verseny moderált keretek között folyhasson – jelezte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Oláh Lajos (DK) írásbeli kérdésére válaszolva.
A tárcavezető kifejtette, hogy a polgárok önrendelkezési jogát elősegítő jogi keretek lehetővé teszik, hogy az egyes társasházak közösségei maguk döntsenek arról, hogy engedélyezik-e a házban a szálláshelyi vendéglátást.
Évekig háttérbe szorult, mára viszont újra a hosszú távú bérbeadás tűnik nyerőnek
Fotó: Bach Máté
– Működésének feltételeit a célokkal összhangban kell kialakítani, és ha kell, a kormány megteszi a szükséges lépéseket a fővárossal egyetértésben, ahogyan ezt a jogszabály is előírja – közölte Gulyás Gergely, aki örömtelinek nevezve, hogy Budapest dinamikus turisztikai fejlődésébe és fejlesztésébe mindenki bekapcsolódhat, hiszen a főváros lakosai az Airbnb-szolgáltatás által – mint szálláshelyi szolgáltatók – profitálhatnak Budapest idegenforgalmának bővüléséből.
Egy másik, Oláh Lajos által feltett kérdésre Varga Mihály pénzügyminiszter nevében válaszoló Tállai András államtitkár azt írta: a magánszemélyek személyijövedelemadó-bevallásukban mind az airbnb-s, mind a más módon kiadott ingatlan után származó adatokat ugyanazon bevallási sorokon vallják be, így az Airbnb-ből származó jövedelem és a lakások számának elkülönítésére nincs mód.
Tállai András ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a NAV korábban adatigénylés ügyében felvette a kapcsolatot az ír adóhatósággal. E szerint 2015-ben az Airbnb csaknem 4500 magyar szállásadóval állt kapcsolatban.
A szállásadók három éve 120 ezer alkalommal adták ki ingatlanjukat, amivel mintegy 6 milliárd forint bevételre tettek szert.
Balla Ákos, a Balla Ingatlaniroda tulajdonos-ügyvezetője szerint a befektetők egyre nyugtalanabbak a Belvárosban, a rövid távú lakáskiadásban érdekelteket „satuba fogták”.
– A szállodások lobbiznak az Airbnb ellen, másik oldalról pedig az adóhatóság is szigorúbban lép fel. Jogosan, hiszen a tevékenység nem kis része feketén zajlik. Mindemellett a társasházi lakóközösségeknek is egyre kevésbé tetszik, hogy külföldi turisták zavarják meg nyugalmukat – mutatott rá.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint egyfajta status quo alakult ki Budapesten az Airbnb-vel. – Az adózott, legális mederbe terelés mellett nem érdek fellépni ellene, bár helyi szinten sorra születnek szigorító lépések – magyarázta, hozzátéve, hogy több jel is utal rá, hogy egyre többen lépnek ki a rövid távú kiadásból, és további lehetőségek felé néznek, vagy egyszerűen visszaállnak a hosszú távú, hagyományos lakáskiadásra.
Az év eleji „bulinegyedről” szóló népszavazás körüli bizonytalanságban például számos olyan hosszú távra kiadandó lakás jelent meg a portál hirdetései között, amely közvetlen Airbnb-fiókkal is rendelkezett.
Ami a szigorításokat illeti, a VIII. kerület gyakorlatilag ellehetetlenítette újabb szálláshelyként működő lakások kialakítását, mert ehhez arra van szükség, hogy a társasház szervezeti és működési szabályzata megengedje ezt.
Új településképi rendeletében a VI. kerület pedig azt írta elő, hogy ha egy lakás rendeltetését szálláshely-szolgáltatásra változtatják, településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni, amelynek keretében akár 1,2-1,5 millió forintot kell kifizetni a parkolóhely megváltásáért. Egy lakás átalakítása nem engedélyköteles, de a Belvárosban számos lakást átalakítottak az airbnb-ztetés miatt.
Dráguló hitelek
Sokáig nem volt mozgás a fogyasztóbarát lakáshiteleknél, azonban júniusban már a bankok egy része nem tudott tovább várni, és a hozamok emelkedését érvényesítette a hitelkamatokban. A legrosszabb esetben ez azt jelenti, hogy ugyanazért a hitelért havonta 4-6 százalékkal fizethet ki többet az igénylő – írta összeállításában a Bankmonitor.hu. A kínálatból megállapítható, hogy a fogyasztóbarát hiteleknél 22-ből tíz esetben magasabb lett az induló kamat.
