– De jó napszemüveged van! – Kéred? Van otthon még két tucat.
A fenti beszélgetés nem hóbortos milliomosok között zajlott, hanem olvasónk és a Liszt Ferenc repülőtér egyik földi kiszolgáló cégének munkatársa között. A fiatalember kisfőnök a biztonsági átvilágítást végző alvállalkozónál. A biztonsági kapuknál mindannyian kiürítjük a zsebeinket, kilépünk a cipőnkből, izgulunk, hogy a fémdetektor ne jelezzen, és a poggyászunkban se találjanak semmi tiltott tárgyat. Nem csoda, hogy nem figyelünk oda a napszemüvegre, de gyakran az útlevélre, beszállókártyára sem. A személyzet ellenben figyel, és ha valami értékeset felejtünk ott, és nem megyünk érte, a holmik egy része – finoman szólva – nem kerül a talált tárgyak osztályára.
Ezek azonban csak apróságok, a csomagok miatt könnyen nagyobb bajba is kerülhet az utas. Először is a légitársaságok poggyászszabályzata aprólékos, bonyolult és változékony. Ráadásul ezek a méretek még véletlenül sem szabványosak. Az a kézipoggyász, amelyik megfelel a Wizz Airnél, már kilóg a Ryanairnél. A csomagok megengedett hossza a különböző légitársaságoknál 56 és 45, szélessége 45 és 40, tömege 8 és 15 kilogramm között változik. Másfelől bizonyos légi fuvarozók szigorúan ellenőrzik a becsekkoláskor a kézipoggyász méretét és súlyát.
Budapesten a Wizz Airrel szerződésben álló földi kiszolgáló vált hírhedtté arról, hogy már egy-két centis túlnyúlás miatt sem engedte fel a csomagot a fedélzetre, csak jelentős pótdíj megfizetése ellenében. Másutt nem foglalkoznak a kézitáska méretével.
Az utólag felszámolt díjak ellenére is jobban jár az utas, ha maga mellett tartja a csomagjait
Bármilyen macerás is kitapasztalni a diszkont-légitársaságok kézicsomag-szabályzását, jobban jár az utas, ha a fedélzeten, a maga közelében tudja a holmiját. A feladott csomagoktól ugyanis el kell válnunk és csak megérkezés után látjuk újra. A ki- és berakodáskor azonban „valakik” hozzáférnek és kinyithatják a bőröndöket. Az utasok gyakran csak később, a reptérről hazatérve veszik észre, hogy hiányzik a csomagból ez-az. Márkás ruhaneműk, kozmetikumok, parfümök, műszaki cikkek, cigaretta esnek leggyakrabban áldozatul a reptéri szarkáknak. Úgy hallottuk, hogy a külföldön dolgozó magyarok közül némelyek elkövetik azt a hibát, hogy keresményüket nem a bankrendszeren keresztül, hanem készpénzben, a bőröndben próbálják meg hazahozni. Keserű csalódás, amikor kiderül, hogy bottal üthetik a nyomát.
A szarkákról nem szívesen beszélnek a reptéri szolgáltatók. Egy neve elhallgatását kérő szakértő kérdésünkre azt mondta, hogy a diszkont-légitársaságok nemcsak az utazási szokásokat változtatták meg, de tovagyűrűző hatásként a reptéri díjak és bérek is csökkentek. A földi kiszolgálóknál kevés pénzért több műszakban sokat dolgoznak az alkalmazottak. Nem csoda, ha nem találnak minden feladatra magasan képzett vagy legalább megfelelő embert.Az ORFK tájékoztatása szerint évente 150-200 esetben indul nyomozás a csomagokból eltűnt értékek miatt. Csak bejelentések alapján nyomoznak, ám sok eset el sem jut a nyomozati szakaszba, mert az 50 ezer forint értékhatár alatti károkat nem tekintik bűncselekménynek.
