Jelentős növekedés várható a következő hónapokban a mezőgazdasági hitelezésben, a vidékfejlesztési pályázatok eredményeként a bankoknál tömegesen jelenhetnek meg a beruházási célú kérelmeikkel az agrárcégek. Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: az elmúlt években folyamatosan bővült a mezőgazdasági hitelezés – az agrárcégek hitelállománya 2011 óta 12 százalékkal nőtt –, a következő hónapokban azonban még ennél is élénkebb érdeklődésre számítanak a pénzintézetek. A bővülés mögött egyértelműen a beruházási hitelek állnak majd, a forgóeszközfinanszírozás és a folyószámlahitelek várhatóan megmaradnak a mostani szinten.
A Magyar Nemzeti Bank Növekedési hitelprogramjának elindulása után, 2013-ban jelentősen megugrott a beruházások aránya a mezőgazdaságban, a kezdeti lelkesedés azonban mára lecsengett. Mindenki az új fejlesztési időszak európai uniós forrásaira vár. – Ha egy gazda tudja, hogy a következő hónapokban az amúgy is tervezett beruházásához 40-50 százalékos uniós támogatást kaphat, akkor értelemszerűen kivár annak megvalósításával – mondta.
A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozásokért valósággal versenyeznek a pénzintézetek
A Vidékfejlesztési program teljes kerete mintegy 1300 milliárd forint, aminek jelentős része beruházásokat támogat. Herczegh András szerint a következő időszakban legalább annyi hitelt helyezhetnek ki a bankok, mint amekkora összeget támogatásként megítél az irányító hatóság. A várakozások szerint ugyanis a legtöbb vállalkozó hitelből finanszírozza majd a beruházásokhoz szükséges önerő összegét. A piacon kedvező feltételek mellett juthatnak most hitelekhez a gazdálkodók, a garanciavállalásnak köszönhetően pedig azok a piaci szereplők is élhetnek ezzel a lehetőséggel, amelyek egyébként nem kapnának hitelt a bankjuktól – fogalmazott az alapítvány ügyvezető igazgatója.
Jelezte: a mezőgazdasági vállalkozások közül a legkönnyebben a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozások jutnak hitelhez, értük gyakorlatilag versenyeznek a bankok. Az állattartásban, élelmiszeriparban és kertészetben már az előállított terméktől és a vállalkozás sajátosságaiból adódóan nagyok az eltérések, azonban az alapítvány épp a kevésbé hitelképes vállalkozások finanszírozásához kíván erőteljesen hozzájárulni. A Vidékfejlesztési programban szintén ez utóbbiaknak jut kiemelt szerep, a legtöbb beruházási támogatás a nagy munkaerő-igényű ágazatokba áramlik. – Ez egybecseng a mi céljainkkal is, hiszen a legtöbb esetben kisvállalkozások, őstermelők és családi gazdaságok hiteleihez nyújtunk garanciát – mondta Herczegh András, hozzátéve, hogy az elmúlt egy évben hozzávetőlegesen nyolcezer új ügylet mögött vállalt kezességet az alapítvány.
A szakember szerint egyébként az a legszerencsésebb, ha a gazdálkodók még a pályázat benyújtása előtt felkeresik az adott pénzintézetet, és együtt tervezik meg a beruházás finanszírozási oldalát. Ebben az esetben ugyanis elkerülhetőek azok a problémák, amelyek az előző költségvetési ciklus első felét jellemezték, amikor a beruházások egy része azért nem valósult meg, mert a támogatást elnyert vállalkozó nem tudta előteremteni a szükséges önerőt.
Ismert, hogy az élelmiszeripar fejlesztését 2020-ig mintegy 300 milliárd forint támogatja, így várhatóan ebben az ágazatban is élénkülni fog a hitelezés. – Az élelmiszeripar támogatására jóval nagyobb támogatási keret áll rendelkezésre, mint amennyit az ágazat fejlesztésére az elmúlt 10-12 évben fordíthattak a vállalkozások. A feladat már csak az, hogy ezek a pénzek tényleg életképes beruházások és vállalkozások felé jussanak el – jegyezte meg.
Az utóbbi időben láthatóan javult a finanszírozás az élelmiszeriparban, ugyanakkor ebben a szektorban jóval több a negatív tapasztalata az alapítványnak, mint az agráriumban. A bedőlt hitelek aránya két és félszer magasabb, mint a mezőgazdasági cégek esetében. – Mindez nem rendkívüli egy garanciaszervezetnél, hiszen azért dolgozunk, hogy a problémásabb cégek hitelezését is biztosítsuk, az elmúlt egy-két évben azonban már az élelmiszeriparban is látható jelei vannak a vállalkozások megerősödésének – mondta. Az alapítványnál egyébként a dinamikusan bővülő portfólió ellenére sem nőtt az utóbbi időben a beváltott hitelállomány aránya, ami azt jelzi, hogy az agrár-élelmiszeripar megbízható partnere a banki szférának.
