Rohamosan nő a világon az élelmiszer iránti kereslet, az agrártermelés ugyanakkor egyre több kockázattal néz szembe. Az erőforrások hatékony felhasználása, az éghajlatváltozás, az új kártevők megjelenése, az árak változékonysága és a gazdatársadalom elöregedése mellett olyan kérdésekre is megfelelő választ kell találni, mint a génmódosított (GM) és a hormonkezelt élelmiszerek terjedése – hívta fel a figyelmet Nagy István.
Az agrárminiszter lapunknak elmondta: a GMO-k globális vetésterülete 179,7 millió hektárt tett ki 2015-ben, ez a föld szántóterületének körülbelül 13 százalékát fedi le.
A precíziós gazdálkodás a hatékonyság növelését célozza
Fotó: Reuters
A génmódosított növényekkel bevetett területek nagy része jellemzően az amerikai kontinensen helyezkedik el. A génmódosított fajtákat a fontosabb gabona- és olajnövény-exportáló országok alkalmazzák elterjedten.
– A legnagyobb GMO-vetésterülettel az Egyesült Államok rendelkezik, de az elmúlt években a növekedés fő motorja Brazília volt. Világszerte jelenleg 28 országban, mintegy 18 millió gazdaságban termesztenek génmódosított növényeket – mutatott rá a tárcavezető.
A génmódosítás a kukorica-, a gyapot- és a repce- mellett a szójatermesztésben a legjelentősebb, a GMO-val bevetett terület csaknem felén szóját termelnek. Jelenleg még az úgynevezett első generációs génmódosított növények dominálják a piacot, amelyek növényvédőszer-toleranciát, illetve rovarellenálló tulajdonságokat hordoznak.
Hamarosan azonban átrendeződés várható a génmódosított növények piacán, az új fajták piacra kerülése felgyorsul, illetve megjelennek a második generációs növények is.
A társadalom egy része ugyanakkor aggodalommal figyeli a génmódosított növények térnyerését. Ugyanez a helyzet a hormonkezelt élelmiszerek esetében is. Az állattartásban nemkívánatos hormonok alkalmazása a világ számos országában elfogadott gyakorlattá vált. Így lehetővé vált az állatok ivarzásának szinkronizálása, az ikerellések gyakoriságának növelése, illetve a műtéti eljárás nélküli ivartalanítás. A szteroidalapú hormonok az állatok gyorsabb ütemű növekedését eredményezik.
Ezeket lassan felszívódó implantátumokban vagy a takarmányba keverve adagolják az állatoknak.
Bár a fent említett eljárások mind azt a célt szolgálják, hogy egyre több élelmiszer kerülhessen a piacra a kockázatok minimalizálása mellett, Nagy István szerint hazánk egyik utat sem kívánja követni.
A hatékonyságot ugyanis nem lehet feláldozni az élelmiszer-biztonság és végső soron a fogyasztók egészségének biztonsága árán. A termelés versenyképességét a génmódosítás és a hormonkezelés helyett a legújabb technológiák alkalmazásával, a digitalizációval lehet elérni.
A precíziós gazdálkodás, a vállalatirányítási rendszerek és a termékpályák működését segítő megoldások alkalmazása mind a hatékonyság növelését célozzák.
– A célzott munkafolyamatok lehetővé teszik a takarékosabb inputanyag-felhasználást a műtrágyák, növényvédő szerek vagy egyszerűen csak a gázolaj mennyiségében, a pontosabb információk pedig jobb üzemi döntéseket eredményeznek, ami mindenképpen hasznossá teszi ezeket a technológiákat a gazdálkodó számára – emelte ki a miniszter.
Emellett nagy lehetőségek rejlenek az automatizációban és a robotizációban is. A következő évtizedekben egyre több robot fog dolgozni a földeken, a fejlett országok szántóföldjein az önkormányzó traktor vagy kombájn már ma sem számít kirívó látványnak. Jelentős újításnak számítanak az olyan robotok, amelyek jelzik, hogy az adott növénykultúra megérett, és kezdődhet a betakarítás.
Jó példa erre az EU által támogatott Vinerobot projekt, amelyben olyan, szenzorokkal felszerelt robotot alkottak, amely figyelemmel kíséri a növény állapotát, a víz- és tápanyagigényt, előre jelzi a várható hozamokat, valamint az érés időpontját is.
Emellett többféle zöldségbetakarító robotot is létrehoztak az elmúlt években, amelyek folyamatosan figyelik a növényeket és betakarítják az érett zöldségeket. A robotizáció a növényvédelemben is nagy előrelépést ígér, ahol a robotok jelzik a kártevők megjelenését és elvégzik a szükséges vegyszeres védekezést.
A mesterséges intelligencia a teljes termelési folyamatot képes lefedni. Az Egyesült Államokban egy olyan zöldségtermesztő kísérleti gazdaság épül, amelyben emberi beavatkozás nélkül fejes salátát és fűszernövényeket állítanak majd elő a robotrendszerek.
A miniszter szerint a robotizációnak köszönhetően csökken a termelés munkaerőigénye, ami megoldás lehet a jelenlegi munkaerőhiányra, valamint hosszabb távon a termelés költsége is csökken.
