Egy 2012-es becslés szerint az élelmiszerek kereskedelménél négy adóforintból egy nem folyik be a költségvetésbe, az ágazatban az akkori adatok szerint mintegy 130 milliárd forint adót csalnak el évente. Bár azóta a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően sokat javult a helyzet – bevezették az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszert (ekáer), a hatóságok együttes fellépésével szigorodtak az ellenőrzések, a sertéságazatban pedig kétkörös áfacsökkentés történt –, még mindig vannak ágazatok, ahol jelentős a feketekereskedelem aránya.
Ilyen például az ultrahőkezelt (UHT-) tejek piaca, ahol a dömpingárú import mellett az áfacsalással érintett tételek ma már az ágazat működését veszélyeztetik. A zöldség-gyümölcs ágazatban szintén komoly problémát jelent a feketézők magas aránya, az áfa nélkül a piacra kerülő termékek ugyanis jelentős versenyhátrányt okoznak azoknak a termelőknek, akik legálisan értékesítik a termékeiket.
Bár a nagybani trükközők ellen egész jó módszernek bizonyult az ekáer bevezetése, még mindig akadnak olyanok, akik megpróbálják kijátszani a rendszert, s bizony szép számmal vannak olyan termelők és kereskedők, akiknek sikerül is a mutatvány. Ilyen például, amikor a külföldön vásárolt árut – papíron – harmadik országba szállítják. Ez után itthon elvileg nem kell áfát fizetniük, hiszen csak átutaztatják az országon. A trükk ott van a dologban, hogy a termék valójában sosem jut át a határon. Az árut Magyarországon lepakolják, a kamion pedig már üresen halad tovább a harmadik ország felé. Ezzel – ha nem kapnak ellenőrzést a trükközők – a nyilvántartás szerint rendben teljesítették a szállítást.
A másik szembetűnő tendencia, hogy az e-útdíj és az ekáer élesítése óta megszaporodott a 3,5 tonna alatti gépjárművek iránti kereslet. Tavaly 30-40 százalékkal több kishaszongépjárművet helyeztek itthon forgalomba, mint egy évvel korábban. A főként a zöldség-gyümölcs ágazatra jellemző visszaélés lényege, hogy a 3,5 tonna alatti kocsikra ugyan igényelnek ekáer-számot a szállítás előtt az érintettek, a 15 napos lezárási határidőig azonban ugyanazon két pont között, azonos teherrel akár naponta többször is fordulhatnak, a szállítólevelek közül pedig csak azt jelentik le, amelyiknél ellenőrzést kapnak.
A legtöbb hozzáértő szerint tökéletes megoldás nincs az áfacsalás ellen, mindig lesznek ugyanis olyan szereplők, amelyek fantáziát látnak a 27 százalékos nyereséggel kecsegtető, de illegális üzletben. A szakmai vélemények abban is megegyeznek, hogy a feketegazdaság felszámolását tulajdonképpen csak a forgalmi adó mérséklésétől lehet remélni. Ehhez kapcsolható az agrárminiszter pénteki bejelentése. Fazekas Sándor azt közölte: a tárca átfogó tejágazati stratégiát készített, ami tartalmazza az áfa csökkentésének javaslatát is. A dokumentumot még áprilisban megtárgyalhatja a kormány.
Ultrahőkezelt tejek: 50 százalék
Az utóbbi években a legtöbb sajtóvisszhangot minden bizonnyal a külföldről gyakran tisztázatlan körülmények között, áfacsalás gyanújával az országba kerülő ultrahőkezelt (UHT-) tejek ügye kapta. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint 2012-ben a hazai forgalomba került termékek mintegy 95 százaléka importból származott, az adóhatóság becslése szerint ezek 90-95 százaléka pedig áfacsalással került az országba. Bár az elmúlt időszak szigorodó ellenőrzéseinek, az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer bevezetésének és a terméktanács folyamatos jelzéseinek együttes hatása eredményeként ezt az arányt sikerült 50 százalékra csökkenteni, még mindig jelentős mértékű a feketegazdaság aránya a termékkörben. A tej-nagykereskedelemben ügyeskedők évente több tíz milliárd forintos kiesést okoznak a központi költségvetésnek.
Bár közvetlenül egyetlen kiskereskedelmi lánc sem érintett az áfacsalásban, hiszen a hosszú cégláncolaton keresztül, a beszállító által hozzájuk már legális áruként érkezik meg a tej, mégis komoly hasznot húznak az ügyletből. A trükközés miatt nagyon olcsón juthatnak a dobozos tejhez, amit sokszor haszonkulcs nélkül adnak tovább a vásárlóknak. A multinacionális bolthálózatok országszerte ugyanis vevőcsalogató terméknek használják az UHT-tejet.
Az áfacsalás vélelmét erősíti az is, hogy a szomszéd országokban mindenhol magasabbak a fogyasztói árak, mint itthon, így például az a szlovák tej, amit nálunk 120 forintért kínálnak a multik, odahaza 50-60 eurócent (150-180 forint), sőt esetenként egy euró (310 forint) körüli áron érhető el. Azzal együtt tudják a kereskedők itthon olcsóbban adni a külföldi tejet, hogy a szállítás, az útdíj költsége elvileg rárakódik az ottani árakra. Mélykuti Tibor, a terméktanács elnöke szerint az áfacsalás elleni harcban nagy segítséget jelentene, ha a kormány kötelezővé tenné a tej-nagykereskedelemmel foglalkozók regisztrációját. A szakmaközi szervezet szerint ezeket a vállalkozásokat az egyszeri nyilvántartásba vétel mellett folyamatos adatszolgáltatásra kellene kötelezni, így a hatóságok is pontos képet kaphatnának arról, hogy milyen forrásból mennyi tej jön be az országba. Ám az elnök szerint az igazi megoldást csak az áfacsökkentés jelentené. Előzetes számításaik szerint a fogyasztói tejre bevezetett ötszázalékos forgalmi adó 13-15 milliárd forinttal rövidítené meg az államkasszát. Ezt az összeget azonban a tisztességesen működő vállalkozók – az előttük megnyíló piaci lehetőségnek köszönhetően – vissza tudnák termelni a költségvetésbe.
Zöldség-gyümölcs: 40 százalék
A piaci szereplők szerint a feketekereskedelem szempontjából az egyik legfertőzöttebb ágazat ma Magyarországon a zöldség-gyümölcs termelés. A teljes ágazaton belül 30-40 százalékra becsült feketézés aránya időszakosan változik, a hajtatott növényeknél például március és május között a forgalom ötven százalékát is meghaladja az adóelkerüléssel érintett termékek forgalma. Mindez éves szinten mintegy 60-80 milliárd forintos kiesést okoz a költségvetésnek. Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint az egyik hagyományos formája az adóelkerülésnek az, amikor a piacokon, vagy egyenesen az ültetvény mellett a nepper áfa nélkül vásárolja fel a terményt a gazdálkodótól. Itt addig éri meg trükközni, amíg a termék kilónkénti ára nem kisebb 80-100 forintnál. Az ennél alacsonyabb árnál ugyanis már olyan kicsi az áfakülönbözet, hogy nem éri meg bajlódni az ügylettel. Éppen ezért akkor a legtöbb a feketéző a piacon, amikor egy-egy termék ára szezonálisan a legmagasabb szinten van.
A szakember szerint bár a szigorodó ellenőrzések már javítottak a helyzeten, lenne még tere a belföldi feketekereskedelem elleni intézkedéseknek. Mindez nemcsak a költségvetési bevétel miatt fontos, hanem a tisztességesen működő termelők védelmében is. Az árversenyben ugyanis nyilván azok indulnak jobb pozícióból, akik csalnak, szemben azokkal, akik minden adót és járulékot rendesen megfizetnek – hívta fel a figyelmet Ledó Ferenc. Meglátása szerint a „nagybani” visszaéléseknél már érezhető az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer hatása, a paradicsomárak például a tavalyi szezonban annak ellenére emelkedtek, hogy azt a kereslet-kínálat indokolta volna. Az útdíjrendszer és a szigorú ellenőrzés bevezetése miatt sokan már nem merték megkockáztatni, hogy Spanyolországból áfa nélkül hozzák be az árut, így kénytelenek voltak legálisan, de drágábban eladni az árut a kereskedőknek – mondta. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tapasztalatai szerint a feketézés aránya az ágazaton belül jelentősen csökkent a kiemelt ellenőrzéseknek, valamint az ekáer bevezetésének köszönhetően. Az alapvető szabályok ismerete és betartása, például a címkézés és a dokumentáció vezetése is sokat javult, de még mindig találnak az ellenőrök jelöletlen, emiatt ismeretlen eredetűnek tekinthető termékeket a vizsgálatok során.
Sertéságazat, húsipar: 20-30 százalék
A legnagyobb tisztulás egyértelműen a sertéságazatban ment végbe, az adóelkerülésre szakosodott céghálózatokat azonban még a két ütemben végrehajtott áfacsökkentés hatására sem sikerült teljesen kizárni a termékpályáról. Horváth István, a Magyar Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnöke, miniszteri biztos elmondta: 2012-ben hárommillió alá csökkent a hazai sertéslétszám, aminek egyik oka az, hogy egyre többen szolgálták ki a feketegazdaságban érdekelt kereskedőket, így egyre több hízó tűnt el a szürke zónában.
Nem véletlen, hogy a sertésstratégia előkészítésekor a legtöbb ágazati szereplő az élő- és félsertés áfacsökkentését kérte a kormányzattól. Addigra ugyanis az ágazatban becsült feketegazdaság mértéke elérte a negyven százalékot. A kereskedők jó része csak áfa nélkül volt hajlandó felvásárolni a sertést, illetve a kiskereskedők csak az átvett tőkehús egy részére kértek számlát. A vágóhidak, a kereskedők és a forgalmazók gyakorlatához pedig lassan felzárkóztak a termelők is, így a disznók egy részét a szürke zónában nevelték – emelte ki az elnök. Elmondása szerint ekkor a hivatalos statisztika szerint összesen 3,7 millió hízót vágtak le az országban, ez a 2014-ben az élő és félsertésre bevezetett ötszázalékos forgalmi adókulcs hatására két év alatt 4,5 millióra emelkedett. A hazai sertésvágások száma tehát mintegy húsz százalékkal nőtt, amit az állomány 10-12 százalékos emelkedése egészített ki. Ezek a számok – vélekedett Horváth István – a növekvő szaporulat mellett az ágazat fehéredését mutatják. Mindezt tovább javítja, ha a tenyészállatok egyedi jelölése is megtörténik. Fél-egy év után tudni fogjuk, hogy hány anyakocát tartanak az országban, ezután gyakorlatilag nem éri majd meg feketén sertést tartani – tette hozzá az elnök.
Azonban a hús piacán nem ilyen egyszerű a helyzet. Az év elejétől bevezetett alacsonyabb adókulcsnak köszönhetően láthatóan csökkent az áfacsalással a piacra kerülő áru mennyisége, ám a trükközők gyorsan új termékkategóriára tették át tevékenységüket. Azok a csaló vállalkozások, akik korábban a darabolt húsok forgalmazásával nyerészkedtek, most a feldolgozott termékeknél próbálnak az áfával visszaélni. Ennek az arányát egyelőre nem lehet megbecsülni, annyi azonban bizonyos, hogy volumenében jelentősen kevesebb, mint a nagy eladási számokat produkáló friss hús esetében.