Csupán becsülni lehet az internetalapú közösségi szállásközvetítő oldalakon magánlakást turisztikai céllal kínáló vállalkozások és magánemberek – közismertebb nevén az Airbnb – alkotta piac méretét. Szakértői számítások szerint Budapesten a közösségi alkalmazások által közvetített szállások éves forgalma a hagyományos szállodák forgalmának öt százalékát tehette ki 2015-ben. A hivatalos turisztikai forgalomból elszivárgó bevételek után fizetett adók ugyanakkor teljes mértékben nem realizálódnak – hívta fel a Magyar Idők figyelmét Niklai Ákos.
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke hangsúlyozta: nem lehet bizonyítani, hogy a hivatalos statisztikákon kívül eső területen pontosan mekkora bevételük van a lakáskiadóknak. Azonban abból kiindulva, hogy tavalyelőtt csaknem hét és fél millió külföldi vendég szállt meg a fővárosban és a környékén – amely arány tavaly tovább nőtt –, a szállodákból elmaradt öt százalék tekintélyes forgalmat sejtet az árnyékgazdaságban működő szobakiadók körében. Az elnök megjegyezte, valamennyit visszaadnak a gazdaságnak a lakáskiadók, hiszen a turisták itt-tartózkodásuk idején a vendéglősök, kereskedők, fürdőüzemeltetők bevételeihez is hozzájárulnak.Napjainkban a két legismertebb szállásközvetítő oldalon csak Budapesten 6300 lakás foglalható, azonban tény, más európai városokban is hatalmas kereslete van az alternatív szállásoknak. Így például az osztrák állam számítások szerint 2016-ban több mint 9 millió euró adótól esik el a közösségi szálláspiac korlátlan terjedése miatt.
Az albérletkiadással is keveredő magánszállásadásban idehaza is több a kérdéses hátterű vállalkozás. A fővárosban például tucatnyi olyan cég működik, amely magánszemélyektől bérbe vett lakásokat ad ki külföldieknek szállodaszerű üzemeltetéssel, a hotelekhez képest viszont jóval olcsóbban. Az utazók számára ráadásul gyakran nem derül ki, hogy a vendégek biztonságát is garantáló fogyasztóvédelmi szabályoknak megfelelő szálláshelyen vannak-e.
A szállodaszövetség szerint a hagyományos modell szerint működő vállalkozásokkal azonos adózási követelményeket kellene előírni a lakáskiadóknak is. A lakások üzleti célú hasznosításánál az adózás egyik választható formája a szobánként évente fizetendő 32 000 forint átalányadó, miközben egy lakásszállásért általában 50–100 eurót kérnek éjszakánként. Vagyis jelentős bevételek érhetők el úgy, hogy a lakások esetén az elmúlt hónapok önkormányzati törekvései ellenére is még mindig megkerülhető a bevételek bevallása – jegyezte meg Niklai.