Tavaly elérte a 160 milliárd forintot a Tesco áruházlánc külföldre, egészen pontosan a Svájcban fenntartott fióktelepéhez kihelyezett készpénzállománya, amelyet a gyakorlat szerint a hazai szállítók hiteleznek meg kamatmentesen a vállalatnak. Az ebből származó pénzügyi eredmény 16,6 milliárd forint volt, mely után a multinacionális társaság 1,5 százaléknyi nyereségadót fizetett Svájcban, a magyarországi 19 százalékos közteher helyett. A külföldön fialtatott pénzek után a Tesco adómegtakarítása hazánkban elérte a hárommilliárd forintot 2015-ben – hívta fel lapunk figyelmét a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ).
Bubenkó Csaba elnök elmondta: a vállalat nemrégiben közzétett, 2014/15-ös üzleti évére vonatkozó nyilvános mérlegbeszámolóját közgazdász szakértővel elemeztették. Kiderült: miközben a Tesco mintegy nyolcmilliárd forintot takaríthatott meg tavaly a kiskereskedelemben fizetendő különadók csökkenése miatt, a munkavállalók körülményeinek javítására semmit nem fordított a társaság.
Tavaly a dolgozók átlagkeresete csak másfél százalékkal nőtt
– A multicég eredményessége jelentősen javult tavaly, ami annak köszönhető, hogy az áruházakra jóval kevesebb terven felüli értékcsökkenést számoltak el, mint korábban, emellett a svájci fióktelep pénzügyileg javította az eredményeket. A Tesco 13,2 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta 2015-öt, ebből a fizikai dolgozóknál végrehajtott béremelés kevesebb mint 2,5 milliárd forintba került – összegezte a KDFSZ vezetője.
Mint mondta, nem az idén vált általános jelenséggé a munkaerőhiány az áruházakban, a legnagyobb forgalmú és a legtöbb foglalkoztatottat jegyző Tescónál évek óta tart az elvándorlás. A cég beszámolóiból például az is kiderül, a vállalat teljes munkaidős létszáma 2015-ben 2,8 százalékkal, azaz hatszáz fővel csökkent.
Ezt csak részben ellensúlyozta, hogy amikor az elvándorlás már a működést veszélyeztette, 35 százalékkal ugrott meg a részmunkaidőben, szakképzettség nélkül foglalkoztatott szezonális munkavállalók alkalmazása. A teljes munkaidős dolgozói állomány azonban öt év alatt 4500 fővel csökkent a láncnál úgy, hogy a hazai kiskereskedelmi értékesítés bővülésével együtt az áruházlánc eladásai is folyamatosan nőttek.
– A meglévő munkavállalók terhelése ez idő alatt jelentősen emelkedett. A mérleg szerint az áruházakban használt eszközök-berendezések rohamosan öregednek, azok fejlesztésére a vállalat nem áldozott. Az üzletek erősen elavultak, a lánc egyre kevesebb erőforrást fordít a kereskedelmi infrastruktúra modernizálására – állapította meg a szakszervezet. Rámutattak: tavaly az áruházlánc árbevétele nőtt, a munkavállalóknak kifizetett bértömeg viszont egy százalékkal csökkent. Az elmúlt öt évet tekintve is mindössze 3,2 százalékos volt a jövedelmek emelése a vállalatnál, ami reálértéken viszont 7,4 százalékos csökkenésnek felel meg.
Tavaly a dolgozók átlagkeresete alig másfél százalékkal emelkedett, míg öt év alatt évente kevesebb mint egy százalékot ért el a bérfejlesztés. Ez fényesen rávilágít az egyre nyomasztóbb munkaerőhiány okaira a piac legnagyobb szereplőjénél – hangsúlyozta a KDFSZ elnöke. Emlékeztetett: a beszámolók rámutatnak, hogy a Tesco adóalapjának csökkentését nagyban segítette a svájci fióktelep, amelynek köszönhetően 2009 és 2013 között összesen 41,7 milliárd forint pénzügyi eredmény mentesült a társasági adó megfizetése alól.
