Ha a közúti ámokfutást egyenes adásban közvetítő őrültekre gondolunk, be kell látnunk: előbb vagy utóbb ki kell venni a kormányt az úrvezetők kezéből. A technológia hatalmas léptekkel halad efelé, a most kínált új autók extralistáiról nagy ütemben költöznek át a kötelező felszerelések közé az elektronikus menetbefolyásoló rendszerek. Ezek eleinte a bokánkat segítették ki, ha ijedtünkben nagyobbat tapostunk a fékre, mint amekkorát a gumiabroncs tapadása elviselt (ABS), de ma már se vége, se hossza a hárombetűs segédleteknek.
Az új fejlemény az, hogy az elektronikák már nemcsak a megcsúszást, megpördülést kontrollálják, hanem néznek is előre-hátra, figyelik a holtteret, tartják a sávot, a féktávolságot, követnek egy elöl haladót, szólnak, ha valaki lelépne a járdáról vagy besorolna a sávunkba. Ezek az okosságok sokáig a legdrágább autók kiváltságai voltak, de ma már a legnagyobb számban forgalmazott hazai gépkocsi, a Suzuki Vitara is tartalmazza a fenti képességek többségét.
A használt autók piaca mindig is bizonyos késéssel követte az iparág újdonságait, de követte. Ma még el lehet adni egy tekintélyes megjelenésű német limuzint Magyarországon, ha koros is, mert a presztízse sugároz. De egyre több a gond a dízelmotorral szerelt autókkal: nem is az a szempont, hogy vajon be lehet-e hajtani velük Münchenbe, inkább hogy hány százezer forintba kerül a motorjuk felújítása.
Éppen ezért tartanak tőle sokan, hogy a németországi kibocsátási szabályok szigorodása miatt nálunk landolnak majd az onnan kitiltott dízeljárművek. A mai vásárlónak egyelőre még fontosabb, hogy hobbiterepjáró-kinézete legyen az autónak és LED-es legyen a nappali menetfénye, mint hogy felismerje a közlekedési táblákat vagy legyen benne a szélvédőre vetített kijelző, de ez nem lesz mindig így.
A mai használtautó-piacon szinte eladhatatlan az olyan autó, amiben nincs légkondicionáló. Lehet, hogy tíz év múlva az olyan járművek maradnak a tulajdonos nyakán, amelyből hiányzik a vezetést támogató rendszerek arzenálja. Mi, úrvezetők büszkék vagyunk rá, hogy jól vezetünk, de a biztosítók szerint a legtöbb koccanást mégis a parkoláskor, manőverezéskor okozzuk, vagyis éppen hogy ügyetlenkedünk. Az egyik nagy európai biztosító vezetője szerint az elektromos asszisztensek sokkal jobban megoldják ezeket a feladatokat, és a biztosítási díjak alakításával a pénzintézetek ki fogják kényszeríteni, hogy szerelkezzünk fel ezekkel az eszközökkel.
A használtautó-piacot mindezek a fejlemények majd csak később érintik, manapság más körülmények okoznak komoly meglepetéseket. A Das Weltauto adatai szerint idén az első kilenc hónap közül háromban kevesebb használt autót importáltak, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az említett három hónap közül kettő augusztusra és szeptemberre esett, így hat év után először fordult elő, hogy egy egész negyedévben kimutathatóan csökkent a használt autók behozatala.
Ha a számuk csökkent is, a korösszetételük nem változott: szeptember végéig 120 005 külföldről hozott személyautó kapott magyar rendszámot, és ezek közül 72 130 készült 2009 előtt. Miközben tehát örülhetünk annak, hogy a harmadik negyedévben a tavalyinál 1024-gyel kevesebb, összesen 40 902 importált kocsit helyeztek forgalomba, nem feledkezhetünk el arról, hogy a háromnegyed éves import még így is több, mint a tavalyi első kilenc hónapban regisztrált 115 404 forgalomba helyezés.
Emellett továbbra is lendületesen folyik a magyar autóállomány öregítése a tíz évnél idősebb kocsik importja révén: a magyar személyautó-állomány átlagos kora már tavaly decemberben is 14,1 év volt, és azóta csak romlott a helyzet. Frank György, a Das Weltauto márkaigazgatója szerint a használtautó-importra hatással volt a magas forint–euró árfolyam, valamint az év elején bevezetett, külföldről érkező kocsikra vonatkozó, kötelező eredetiségvizsgálat. Ennek következtében több illegális tevékenységet folytató kereskedés került szorult helyzetbe.
Sokat elmond a magyar használtautó-piacról, hogy mind a legnagyobb számban importált márkák, mind azok modelljeinek listáját német gyártmányok (Volkswagen, Opel, Ford) vezetik, ugyanakkor a háromnegyed év alatt legnagyobb arányban a felső közép-, valamint az alsó középkategóriás autók importja mérséklődött. Az előbbieké 2536 darabról 2251-re, míg az utóbbiaké 3891-ről 3616-ra. Viszont a kisterepjárókat viszik, mint a cukrot: a SUV-import 1108-ról 1222 darabra emelkedett egyetlen év alatt.