Az egységes, szabályalapú közös agrárpolitika (KAP) helyett a tagállamoknak nagyobb mozgásteret biztosító, gyakorlatiasabb rendszer jelentheti a jövőt – hívta fel a figyelmet a budapesti látogatása alkalmával tartott előadásában Phil Hogan. A mezőgazdaságért felelős uniós biztos szerint el kell felejteni az egykaptafa-jellegű megközelítést. A svéd, a görög vagy a magyar mezőgazdaság teljesen más, eltérő kihívásokra kell választ adniuk.
– Eddig az Európai Bizottság határozott meg mindent, ezután viszont rugalmasabb, pragmatikusabb és gyakorlatiasabb formában a tagállamokra kívánja bízni a KAP részletelőírásainak kialakítását – hívta fel a figyelmet.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett eseményen felhívta a figyelmet arra, hogy a formálódó új uniós költségvetés kapcsán nagy harcot kell vívni azért, hogy az agrártámogatások megmaradjanak. Az elvonás ugyanakkor már borítékolható, hiszen az Egyesült Királyság kilépésével csökken az uniós büdzsé, a miniszterelnökök pedig számos területre, így például a védelmi, valamint a kutatás-fejlesztési programokra is nagyobb összeget szánnak.
A biztos jelezte, a tárgyalás kiindulópontjaként az előző ciklushoz képest ötszázalékos csökkentést javasoltak a KAP forrásaiból. Ez a szint reményei szerint még alacsonyabb lehet, ehhez azonban növelni kellene a tagállamok befizetéseit.
Bár hazánk a támogatók között van, öt tagállam egyelőre határozottan ellenzi a hozzájárulás szintjének emelését. Az aktuális osztrák elnökség alatt intenzív munkára számít ezen a téren a biztos, a következő, román elnökség idején pedig várhatóan kialakulnak majd a végleges keretek. Elmondta: a következő ciklusban is nagyon fontos szerep jut majd a fiatal mezőgazdasági termelők támogatására, ők kaphatják meg a teljes keret két százalékát.
Emellett a vidék megtartóerejének biztosítása érdekében nagyobb hangsúlyt kell helyezni a kistelepülések infrastrukturális fejlesztésére. A biztos az Agrárminisztériumban folytatott tárgyalásokat követően hazánkat egyik kulcspartnerének nevezte, véleménye szerint a magyar agrárkormányzat meghatározó szerepet tölt be az új uniós költségvetési időszak és a KAP szabályairól szóló alkufolyamatban.
Nagy István agrárminiszter jelezte: gazdabarát és megfelelő költségvetésű uniós agrárpolitikára van szükség 2020 után is. Számos területen egyetértés született, így mindkét fél számára egyértelmű, hogy a közös agárpolitika forrásainak a gazdálkodók boldogulását, versenyképességének javítását kell szolgálniuk.
A tárcavezető a hektáralapú támogatások szerepét hangsúlyozta; a legfontosabb üzenet a gazdáknak az, hogy ezek a források a jövőben is megmaradnak. A miniszter jelezte: az uniós agrártámogatások biztosítják, hogy minden európai uniós állampolgár megfizethető, kiváló minőségű és biztonságos élelmiszerek széles kínálatából választhasson.
Győrffy Balázs, az agrárkamara elnöke előadásában közölte: a támogatási szabályokat a gazdák szintjén kell egyszerűsíteni, hasonlóan a brüsszeli kényelmes bürokráciához. Az elnök szerint ugyanis az első pillért – vagyis a közvetlen mezőgazdasági támogatásokat – érintő bonyolítások veszélyeztetik a KAP jövőbeni sikerességét.
– A reform céljaival egyetért a köztestület, ugyanakkor a lebonyolításnak is gördülékenynek kell lennie, nem megengedhető, hogy az új intézkedések miatt a gazdálkodóknak juttatott források kifizetése csorbát szenvedjen – emelte ki. Hozzátette: az, hogy az új KAP nagyobb mozgásteret biztosítana a tagállamoknak, a rugalmasság szempontjából pozitívumként értékelhető, ugyanakkor vannak kockázatai. Győrffy Balázs szerint ugyanis jelezheti a közös agrárpolitika lassú, fokozatos leépítését is.