– A felálló új kormány hamarosan több növekedésösztönző, a versenyképességet fokozó intézkedést mutat be, amelyekkel hatékonyabban kiaknázhatók az ország gazdasági tartalékai, és 2019 után is stabilan fenntartható marad a 4 százalék feletti növekedés – mondta a Magyar Időknek Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) Ammánban tartott éves közgyűlésén vett részt.
Az EBRD legújabb makrogazdasági áttekintésében az idén 3,8 százalékos bővülést vár a magyar össztermékben, ami közelíti, de elmarad a kormányzat 4,3 százalékos várakozásától. Ennél is nagyobb eltérés mutatkozik a befektetési bank és a kormányzat távolabbra szóló előrejelzésében. Az EBRD a legtöbb piaci elemezővel és nemzetközi szervezettel összhangban 2019-től egy a mostaninál jóval mérsékeltebb bővülési ütemet vár.
Varga Mihály: Magyarország aggodalommal figyeli az újjáépítési bank jelenlegi politikájának irányát
Fotós: Kurucz Árpád
Ehhez képest ambiciózusnak hat a magyar gazdasági kormányzat legújabb, a frissített konvergenciaprogramban felvázolt növekedési pályája, ami 2022-ig stabilan 4 százalékos vagy azt meghaladó éves bővülési rátát irányoz elő.
Varga megjegyezte, pozitív fejleményként értékeli, hogy az EBRD is felfelé módosította várakozásait, így tett az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap is. Hozzátette: a múltban is az volt a jellemző, hogy az elemzőknek kellett felzárkózniuk a magyar kormányzati előrejelzésekhez, ezért arra számít, hogy év közben tovább javulnak az értékelések, mivel megalapozottak a remények, hogy a mostanihoz hasonló bővülés megmarad, és ezt a piaci szereplők is felismerik.
Varga elmondása szerint a kormányzat elégedett az EBRD-vel való magyarországi együttműködésével, így jelenleg nincs tervben, hogy felülvizsgálják a tulajdonlást az osztrák Erste Bank magyar üzletágában, amelyben jelenleg fejenként 15 százalékos kisebbségi tulajdonrésszel rendelkeznek. Varga szerint a bankrendszer stabilitásának biztosítására megkötött egyezmény már az első évben sikeres volt, az EBRD és a magyar állam is osztalékhoz jutott.
A bankrendszert érintő egyéb lépések nincsenek tervbe véve, a vállalásainak megfelelően az állam már adott el korábban megvett bankot, illetve a jelenleg még állami tulajdonban lévő Budapest Bank értékesítése is előkészületben van. Varga szerint a kormány korábban csökkentette a bankadót, tavaly a bankrendszer rekordprofittal zárhatott.
Ezzel együtt Magyarország mint az EBRD alapító tagja aggodalommal figyeli a pénzintézet jelenlegi politikájának irányát. Varga hangsúlyozta: az EBRD-vel kapcsolatos eredeti elképzelés az volt, hogy a gazdaságilag fejletlenebb európai államok felzárkózását segítse.
Ehhez képest jelenleg a bank alapvetően Európán kívül, ázsiai, afrikai vagy közel-keleti beruházási lehetőségeket keres, és tovább kíván terjeszkedni ezekbe az irányokba. Varga hangsúlyozta, kedvezők a piaci lehetőségek a forrásbevonásra, ezért Magyarország nincs rászorulva az EBRD-re.
Ezzel együtt arra ösztönzi a fejlesztési bank vezetőségét, hogy ne forduljon el eredeti céljától, ne hanyagolja el hagyományos piacait. Ezért azt is fontosnak tartja a magyar kormány, hogy az EBRD a mostaninál jóval élénkebben hitelezzen Magyarországon és a régióban is.
