A szakszervezeti szövetségek egyetértenek azzal, hogy észszerűsíteni kell a kafetériaelemeket, illetve hogy a dolgozóknak a munkáért bér járjon, de a racionalizálás során a nettó tartalmak ne csökkenjenek – foglalta össze a hétvégén a köztévé vendégeként Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a béren kívüli juttatások rendszerének 2019-től tervezett átalakítására adott reakciókat a foglalkoztatottakat képviselő szervezetek részéről.
Mint mondta, a kafetéria társadalmilag fontos célokat is támogat, ezért a munkavállalói oldal egységes álláspont alapján a következő, a döntéshozókkal folytatandó tárgyaláson javasolja egyes elemek megtartását. Ahogy azt lapunk korábban megírta, a közös álláspont alapján a szakszervezetek szeretnék megtartani a családtámogatási rendszert, a lakhatási és a munkaerőpiaci elemeket, valamint a hosszú távú öngondoskodást jelentő pénztári befizetéseket.
Palkovics Imre a kedvezményes adózási körben maradó Szép-kártya átalakításában is megoldást lát. Eszerint a turizmusban működő, főként kis- és közepes vállalkozások támogatására hivatott pihenőkártya jelenlegi három – étkezésre, szállásra és szabadidős programokra fordítható összegeket tartalmazó – alzsebét egy negyedikkel lehetne kibővíteni, mégpedig az iskolakezdés támogatására szolgáló munkaadói hozzájárulásokkal.
A munkástanácsok vezetője felidézte: korábban rengeteg visszaélés volt az étkezési jegyekkel, amelyeket a munkavállalók nem minden esetben élelmiszerre, hanem egyéb élvezeti cikkekre fordítottak. Mint mondta, a növekvő bérekkel ki lehet váltani az étkezési jegyek funkcióját, de az érdekképviseletek mindenképpen szeretnék elérni, hogy ezen a területen se érje nettó veszteség a munkavállalókat – hangsúlyozta.
Ismert, a kormány a múlt héten már jelezte: nyitott a munkaadói és a munkavállalói oldal javaslataira, az adótörvények elfogadásáig ráadásul még van lehetőség a tervezet módosítására.
A kafetéria-rendszer tervezett átalakítása a munkaadói oldalon is nagy visszhangot váltott ki, az egyes elemek kedvezményeinek megszűnése kapcsán a szervezetek ebben a körben is kifejtették álláspontjukat. A munkáltatók alapvetően üdvözlik a racionalizálást, de további tárgyalásokat tartanak optimálisnak.
A bérek csökkenésétől azonban alapvetően nem tartanak, mivel továbbra is a keresleti nyomás határozza meg a munkaerőpiacot, emiatt pedig nélkülözhetetlen a cégeknél a fizetések további emelése annak érdekében, hogy megtartsák dolgozóikat az éles versenyben.
A Magyar Időknek több szakértő kifejtette: emiatt a 2019-re várt kilenc százalék körüli bruttó bérnövekedés sincs veszélyben. Sőt, mivel szűkül a béren kívüli, kedvezményes adózású juttatások köre, jövőre komoly bérverseny is kialakulhat a versenyszférában, főként a nagyobb cégek körében. A Pénzügyminisztérium megkeresésünkre a múlt héten leszögezte: a kafetéria-rendszer átalakításának egyértelmű célja az, hogy a munkáért bért és ne utalványokat kapjanak a dolgozók a jövőben.