Bár a tervezet egyelőre nem hivatalos, elemzők szerint elképzelhető, hogy ideiglenes jelleggel, június elsejétől az év végéig a román kormány felfüggeszti az úgynevezett második pillérhez való hozzájárulást.
Romániában a nyugdíjrendszer első pillére az állami nyugdíjrendszert jelenti. A hozzájárulás minden munkavállaló számára kötelező. A nyugdíjrendszer második pillére a kötelező magánnyugdíjpénztárakat fedi. A 2008-ban bevezetett második pillérben azoknak a munkavállalóknak a részvétele kötelező, akik az indulás pillanatában még nem voltak harmincöt évesek. A nyugdíjrendszer harmadik pillére fakultatív, s többnyire a biztosítók által működtetett magánnyugdíjpénztárakhoz való befizetés lehetőségét takarja.
Viorica Dancila kormányfő hangsúlyozta: nem számolják fel a nyugdíjrendszer második pillérét, hanem próbálnak megoldást találni az első pillér, vagyis az állami nyugdíjalap helyzetére.
Az egyik esélyes forgatókönyv szerint az elemzés lezárása után tájékoztatják az állampolgárokat a nyugdíjalapok hozamáról, ezen információk birtokában pedig mindenki eldöntheti, nyugdíjjáruléka teljes egészét az állami alapba folyósítja vagy egy része marad a magánnyugdíjpénztáraknál, azaz a második pillérben.
Az üzletemberek, szakmai szervezetek közös közleményben szólították fel a kormányt, hogy tartsa meg a második pillért, sőt emelje a kötelező magánnyugdíjalapokba fizetett összegek arányát. Klaus Johannis államfő és az ellenzéki pártok is arra intették a kormánykoalíciót, tegyen le a meglebegtetett módosítási tervekről.
„Itt nem az állam pénzéről, közpénzekről van szó, hanem magántulajdonról, azon emberek tulajdonáról, akik hozzájárulást fizetnek a második pillérbe, és ilyesmivel nem szabad játszani. Senki nem azért fizet nyugdíjjárulékot, hogy másnap megkapja a pénzt. A legnagyobb kockázat szerintem, hogy az emberek elveszítik bizalmukat abban, hogy az állam kezelni tudja a nyugdíjrendszert” – idézte az erdélyi Krónika című napilap az ellenzék vezéralakjának számító államfőt.
Biró Albin, a román pénzügyi felügyelet tagja a Krónikának nyilatkozva arra emlékeztetett, hogy a rendszer államosítását már több ország meglépte, például Magyarország és Lengyelország is, az előbbi azonban „erkölcsi fedezettel”, hiszen így szüntette meg a különböző nemzetközi pénzintézetektől való függőséget.
Bukaresti elemzők éppen azért tartják szinte lehetetlen vállalkozásnak a román kormány tervét, mert nincs olyan hivatkozási alap, amely meggyőzhetné a lakosság többségét.
Ilie Serbanescu elemző, volt gazdasági miniszter ugyanakkor úgy véli, a Világbank által a kelet-közép-európai államokra korábban rákényszerített kötelező magánnyugdíjpénztári rendszert már régen fel kellett volna számolni Romániában is.