Az állami szférában megvalósuló béremeléseket követően az önkormányzati tulajdonú vállalatoknál is nélkülözhetetlen bértárgyalásokat kezdeni, mivel félő, hogy a dolgozók máshol vállalnak majd munkát – mondta a Magyar Időknek Mészáros Melinda.
A Liga Szakszervezetek vezetője kiemelte: az érdekképviselet már felkereste a fővárosi önkormányzatot, mivel a BKV-nál vagy akár a Főtávnál egyelőre nem beszélhetünk bérfelzárkóztatásról, ezért tárgyalásokat kell kezdeményezni. Ennek fontos alapja, hogy a minap Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ígéretet tett arra: a forráshiánnyal küzdő önkormányzatok a béremelések megvalósítása érdekében akár állami kompenzációt is kaphatnak.
A BKV-nál attól tartanak, hogy az alkalmazottak a Volánokhoz igazolnak a magasabb fizetések miatt
A kedvező pénzügyi helyzetű településeknek azonban önerőből kell a béreket rendezniük. Mészáros Melinda felidézte: mivel a versenyszférában amúgy is magasabbak a bérek, az állami vállalatoknál pedig a következő három évben jelentős emelés lesz, ezért félő, hogy a közszolgáltatást ellátó dolgozók az önkormányzatoktól máshova mennek dolgozni.
Ez súlyos veszélyt rejt magában, ugyanis például a BKV-s buszvezetőknek anyagilag már jobb alternatívát kínál a Volán, hiszen ott harminc százalékkal nőnek a bérek 2019-ig. A következő időszakban a Belügyminisztériumnak fel kell mérnie az önkormányzatok helyzetét, ezután kezdődhetnek konkrét tárgyalások az érdekképviseletek és az önkormányzati vállalatok között.
A BKV-nál működő szakszervezetek tegnapi közleményükben harmincszázalékos béremelést sürgettek a következő három évre, ezenfelül erre az évre további ötszázalékos emelést, valamint a legkisebb keresetű dolgozóknak a kafetériakeret megemelését, 36 ezer forinttal. Álláspontjuk szerint ha a bérrendezés nem következik be, akkor a dolgozók egy része a Volán-társaságokhoz igazol.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára tegnap arról beszélt, hogy több lépcsőben harminc százalékkal emelkedik a tárcához tartozó mintegy 230 állami vállalatnál foglalkoztatott 143 ezer munkavállaló bére, amire az emelés első évében, 2017-ben 44 milliárd forintot fordít az állam. A béremelések január 1-jétől, visszamenőleg hatályosak. Az intézkedéstől a kormány azt várja, hogy az állami vállalatok a munkaerőpiacon versenyképesek maradjanak, és meg tudják tartani a munkaerőt.
A MÁV-csoport társaságainál a lépés 36 800 dolgozót érint, a forrásigény 13,6 milliárd forint. A hét Volán-társaságnál 23 500 dolgozó kap béremelést. A Magyar Postánál és leányvállalatainál 33 ezer ember fizetésemelése 8,7 milliárd forint költséggel jár az első évben. A regionális víziközmű-társaságok idei emelése tíz és fél ezer embert érint, 4,5 milliárd forintos forrásigénnyel. A kormány idén 44 milliárd forintot, 2018-ban 48 milliárd, 2019-ben 28,5 milliárd forintot garantál a béremelésekre.
A szakszervezeti vezetők tegnap üdvözölték, hogy a kormány elfogadta a béremelési programot. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke kiemelte: ez óriási lépés az állami tulajdonban lévő szolgáltató vállalatok esetében.
A munka törvénykönyve szerint a többségi állami tulajdonú szektorban nincs szabad béralku, elsősorban a tulajdonos határozza meg a bérmegállapodások tartalmát, ezért örvendetes, hogy már a tárgyalások megkezdésénél megszületett a döntés a harmincszázalékos keresetnövekedésről.
Halasi Zoltán, a VDSZSZ Szolidaritás elnöke pedig arról beszélt, a béralku jelentősen javítja a dolgozók jövedelmi helyzetét és mérsékelheti az egyes ágazatokban a munkaerőhiányt.
