Nem sikerült megállapodnia a munkavállalói és a munkaadói érdekképviseleteknek a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keretében – értesült a Magyar Idők.
Mivel az álláspontok továbbra is élesen eltérnek, nem várható több tárgyalási forduló. Úgy tudjuk, szinte biztos, hogy a kormány határozatban dönt a minimálbér és a bérminimum összegéről, várhatóan a jövő heti ülésén.
A 2016-ban megkötött, több évre szóló, minden fél szerint komoly felzárkóztatást eredményező bérmegállapodás csak 2017-re és 2018-ra rögzítette a kötelező legkisebb keresetek mértékét. A 2019-es emelés mértékében nem közeledtek a munkaadói és munkavállalói álláspontok az őszi tárgyalásokon. A szakszervezetek egységesen a minimálbér 13 és a garantált bérminimum 15 százalékos emelését kérték annak érdekében, hogy teljesüljenek a jövő évi költségvetésben előírt fogyasztási, kereseti célok. Cél emellett, hogy a következő években érdemben felzárkózzunk a cseh minimálbérhez.
A munkaadók ezzel szemben a kezdeti egyeztetéseken 5-5 százalékos javaslatot tettek, amit értékelhetetlennek tartottak a szakszervezetek. A munkáltatói oldal azzal érvelt, hogy a gazdaság teljesítményénél jobban nem nőhetnek éveken keresztül a keresetek, ráadásul tapasztalataik szerint az egyre növekvő munkaerő-kereslet, illetve a dolgozók megtartása miatt a minimálbér és a garantált bérminimum egyre kevesebb munkavállalót érint. Emellett a foglalkoztatók a járulékcsökkentés év közbeni ütemezésével és a béren kívüli juttatás adómentességének megszüntetésével érveltek az alacsonyabb emelés mellett.
A kormány a tárgyalásokon nem tett javaslatot, mivel célja a szociális partnerek egyezsége volt. Szakértők egybehangzó véleménye szerint indokolt a két számjegyű emelés, a bérminimum nagyobb mértékű felzárkóztatásával.
A német befektetőket nem zavarja a növekvő kereset
Jövőre az ideihez hasonló, 6-8 százalékos béremelésre számítanak Magyarországon a külföldi cégvezetők, a mérték egyelőre nem befolyásolja a megkérdezettek beruházási terveit. Magyarország még mindig az egyik legvonzóbb befektetési célpont a munkaerőköltség alapján az Európai Unióban – idézte a távirati iroda a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara és a Kienbaum Consultants International tanácsadó cég közös tanulmányát. A bérek 2012 óta 34,6 százalékkal nőttek, míg ugyanez az arány Szlovákiában 29,9, Csehországban 26,8 százalék volt, az uniós átlag pedig 11,9 százalék. A cégvezetők kevesebb mint negyede látja a szakemberhiányt és a munkaköltséget kockázati tényezőnek.